Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
A nappal helyére nyújtózik az éj
sűrű takarója az ablakig elér.
Lenn az utcán még virraszt, a vadon
Betondzsungelében a társadalom.
Készülök dolgozni, az ajtóban megállok,
néhány pillanatig bizony visszavágyok.
Integet a család, vár rám a munka,
éjszaka kezdek, - szinte nem is furcsa.
Kívül a házon köszönt a sötét,
ismerősként nyújtja felém nagy kezét.
Leheletén érzem, búcsúzik a nyár -
bőröm borzongatva, hűvös szellő jár.
Az aszfaltrengetegben sűrű még az élet,
tombol a forgalom, villognak a fények.
Besorolok lassan, beszippant az örvény:
éjszakai műszak, éjjeli törvény.
Persze én - épp ellenkezőleg - munkába indulok... Az is a vers címe: Éjszakai műszak.
Remek életképet festettél egy későre járó estédről, benne szűkebb környezetedről is nagyszerű mozaikokat találunk:
"A néma fák, és körben a hegyek,
görbe hátukon tartják az eget."
"A város üres. Az utcák, a terek,
a tömbházak itthagyott díszletek..."
"S mint pókhálók az elhagyott szobát
fonják be a fények az éjszakát."
Igazán átérezhető, átélhető, vizuális verset hoztál. Gratulálok.