Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
Drága Lótusz, te tudod a legjobban, hogy mindig készen kell lennünk. Van még olaj a lámpámban, tartalék is, úgy várom a vőlegényt, de ha hívnak mennünk kell.
Ölellek, nagy szeretettel: Éva
Kedves László!
Én, ezt a pár sort mély tisztelettel megköszönöm, és elraktározom, ha megengeded:)
Köszönöm szépen, szeretettel: Éva
Drága Szaffym... Egyszer mind elmegyünk... EGYSZER! De addig? Addig még tengernyi dolgunk akad! Élni kell..., látni, és írni..., tovább adni, mit csak a Te szemed lát meg.
Versed nagyon szép..., epilógusféle.
Talán az ősz, talán a helyzet, talán egy régi fuvallat emléke hozta ki belőled ezeket a búcsúzó sorokat, mikkel mind egy szálig azonosultam... Köszönöm az élményt Szaffym! Szeretettel gratulálok, és ölellek, Lótusz.:)
Aki megelégedéssel tud nézni a kisült kenyérre, az elkészült írásra, aki szelíden szemléli a csodákat, az csak finom posztópapucsot vegyen - ne szöges bakancsot. Édesen aludjon még rá megszámlálhatatlanul sokat, mielőtt búcsúzkodna, és sóval hintené be távozó lábnyomát.
Vedd úgy, holnap kitalálják: hetven év a nyugdíjkorhatár, és utána még szorgosan meg kell írni néhány tucatnyi vaskos kötetet. Margóról pedig szó sincs... :)