Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
Jó, hogy feltetted Barátném, örülök, hogy újra olvashattam! Most még szebb!! :)
Na igen, ez már egy másik terasz, azért ki lehetne ülni ide is - ha készen lenne egészen, és rend lenne :) - a dátumban igazad van, én a gépemre hagyatkoztam, ahol az utolsó dátum ez volt - valószínűleg akkor fésültem egyet rajta, te meg gondolom utána jártál, vagy jobb a memóriád :))
cuppacsi
No, mostanában nincsen időd kiülni a teraszra... meg be is falaztam. Persze ez a terasz egy másik. :DDD
Kicsit elnézted a dátumot... 2006. október elején írtad ezt a versed, úgy emlékszem.
Tetszett akkoriban is... elképzeltem, ahogy ott nézelődsz, szöszmötölsz a szomszédban. Tényleg szép idő volt akkortájt.
Gratula + cuppacsi!
Borongós? Inkább reális. Sajnos ez az élet rendje, az évszakok bizony így váltják egymást - de a tél után ugye jön a tavasz! :) Ami kicsit szomorú, hogy ez az ember életében nem így van. Az bizony a téllel ér véget. De vigasztaljon az a tudat, hogy a télnek is megvannak a maga szépségei (esetleg egy kis tavasz a télben ;-) ) - főleg meleg kályha, esetleg vidáman pattogó kandallótűz mellett, fahéjillatú puha csenddel, békével...reméljük :)
Köszönlek Lótuszom!
Ölelésem
Ilyen! :))) Pontosan ilyen ez a gyönyörű időszak drága Gabiga, amilyennek versedben lefestetted!:)
Ma mindez még érvényes... Felhőtlen ég, napsütés, lenge szellő, pókháló, és fecske-búcsú...
És holnap? Jaj... Holnap nyakunkon az ősz, és nyomában - vagy talán együtt jönnek? - a tél. Esővel, hóval, fűtéssel, számlákkal...
Na, majd akkor, ha fázom, és korán esteledik, előveszem a mai emlékeket, és beléjük burkolózva várom, hogy jut-e még tavasz...
Ne haragudj, kicsit borongósra sikerült hozzászólásom vége, de ez mit sem von le az élményből, mit Téged olvasva kaptam!
Gratulálok, és ölellek szeretettel, Lótusz.