Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
Mivel az ember élete véges és csak rész szerint van bennünk az ismeret, a tudomány, ezért nem látható a mindent összetartó egész : Isten ... csak a szív számára nyilhat meg a láthatatlan hit által!
Sajnos az ember addig lát valamit és addig van lehetősége morfondírozni a saját helyéről a világmindenségben, amíg életben van. Képzeljünk nagyot! Hátha nem is szimulációban élünk, és nem vagyunk egy gravitációs játék szereplői. Gondoljuk azt, hogy az információ nem lehet a titokzatos sötét anyag, amely az univerzum közel egyharmadát alkotja. Reménykedjünk benne, hogy az entrópia állandósul és a kaotikus állapotokat nem váltják fel rögzült mechanizmusok.
Szóval írjunk gyönyörködő verset (ahogyan te teszed), merengjünk, gondolkodjunk, tervezzünk, míg van rá lehetőség!
Kézszorítás és gratula!
Teljesen egyetértek, az ember csak addig érzi magát hasznosnak, amíg alkotni tud ebben a világban, ameddig szeretve van és amíg szeretni tud, hogy honnan jöttünk és hogy mivé válunk...? - Az még titok!
Régóta jól elvagyunk a mi kis buborékunkban, aprócska membránunkon, így nem fogjuk fel a számunkra ismeretlen dimenziókat. A hangya sem tud elszakadni a saját valóságától, egy kötélen előre-hátra és körben tud mozogni. A gyarló emberiségnek talán azért korlátozottak a képességei, hogy a Földön kívül ne tudjon túl nagy galibát okozni. Mondhatni, a nagy dolgokhoz nem kaptunk elegendő hozzáférést.
Fejtörésre inspiráló verset hoztál, gratulálok!
Így van, azt szokták mondani hogy ez ember olyanná válik, amire néz, s mivel mi egy látható világban élünk, s annak korlátai között, ezért lehetőségeink igen szűkösek, pedig, ha egyszer felfogná az ember, hogy mennyi mindenre volna képes, igen csak elcsodálkozna! Köszönöm szépen a bölcs és megtisztelő hozzászólásodat!