SZÉPIRODALOM ROVAT

Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.

A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.

A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK

szépírások (501)

ALKOTÓ

Küldetés (Egyperces novella)

10843584477?profile=originalA kép engem ábrázol, egy évesen



A kék szemű, hatalmas hófehér szakállú öregúr kedvtelve üldögélt egy felhő szélén, elégedetten nézte az alatta pirosló tetőket, és a pántlikányi kék csíkot, a Gerjét.

1950 májusa volt. Illatos, színekkel, hangokkal, é

Olvass tovább…
ALKOTÓ

vándorÉNek


Barátot kerestem, benned…

Egy Lelket, ki enyémmel rokon.

De már távoli tájakon

vándorol vágyam,

külön utakon jár a világban…

 

Éreztem, hogy vége lesz,

mert egy Szív-Hang olykor előrejelez…

Súgta, ne csak vágyjak, lássak is…

Hisz, ami nekem fáj,

ugyanúgy fájha

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Mara - 1. rész

"-Mikor rajzolta ezt neked, öreg?-kérdem, és belekarolok, majd elindulunk felfelé a lépcsőn, magunk mögött hagyva a beteg testét a koszos padlón, meg a batyuját, és az üres flakont a kartondobozon. -Két hete. Azóta várlak. Angyali mosolya volt a kics

Olvass tovább…
FŐSZERKESZTŐ

Álomfejtés

10843583853?profile=original


Hintákat álmodtam, kifolyt piros tintát –

rég elmúlt szerelmek romantikus titkát.

Az őszi erdő mélyén gyógyforrás fakadt,

egy parányi tisztáson ragyogott a nap.

Ismeretlen házban tágra nyitott ajtó,

apró bádogokat visz a végrehajtó.

Ba

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Árnyék a fényben

 


Szikrázik a tél
csipkés jégvirágok nyílnak
sóhajok éjszakája hontalan
fagyos ágak hitet tőrrel szúrnak
szenvedés és gyász
árnyék vetül a fényben
könny szökik ég kék színében

hullámok érik ködös magányt
holnaptól féltve élni a mát
szakadék szélén halad az

Olvass tovább…
ALKOTÓ

...csak... ha...

 

Percek tánca, szédítő varázs.
Csak ne múlna a pillanat,
ha arcom simítja a szél.

Eltűnt napok, szunnyadó parázs.
Csak ölelne a virradat,
ha őrülten sikolt az éj.

Üres peron, hideg állomás.
Csak hallanám a hangodat,
ha felém intenél: ne félj.

Régen tett, tét

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Deres lovam

Visszafelé forgat a gép,
s a vaskerék fogai
csattogva idézik fel a gyermeket,
göndören, szőkén nézi a jövőt.
Rám nevet...mindig nevet.
Dundi, szabályos arc,
zöld, tiszta, gombszemek,
suta kis madárláb-ujjak markolnak
felnőtt kezet.
Az apáét, és ő f
Olvass tovább…
ALKOTÓ

Szárnyak nélkül

10843583269?profile=original

Kondenzcsíkok barázdálják
vidámra a szürke eget.
Repülő hangja hívogat,
messzire visz a képzelet.
Vele szállnék, ha tehetném!
… De röghöz köt a fizika…
Törpeségem – szárnyak nélkül -,
csak groteszk vágyparódia.

 

 

 

Illusztráció: free fotó a netről

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Árny ha hiányzik

együtt
érkezett velem a fénybe 
kis szürke megfoghatatlan
hozzám ragadt és közelsége 
mégis leírhatatlan
élveztem kócos gyermekként
huncut ficánkolását
csodálom még ma is
  mohó kalimpálását
és mindig rá akartam lépni
de tovább futott
olykor hátulról kí
Olvass tovább…
ALKOTÓ

Tartozom a szóval is...


Számon kértél. Számot vetek.
Csak magammal alkuszom,
ezzel telik éjem, és hajnalom is már,
mikor a szódat soronként számolom.

Elriasztottál, cseppet sem szelíden.
Elriasztottál, húgodat,
s csak nézem a baljós, keserves kéket,
de kívánom leld benne
Olvass tovább…
ALKOTÓ

Vörösbe fulladva




Vágtató ménesként szaladt szét a láva,
felnyihogtak szökött, veszett vadlovak,
lúgos iszapba halt a fák ragyogása,
lelkek holnap-vágya gyásznappá apadt.

Kiszivárgott titkok úsznak csúf kupacban,
kimarják a falvak vöröslő sebét,
a bűn behunyt szemmel

Olvass tovább…
ALKOTÓ

A Széltoló

10843578657?profile=original



A Széltoló Kecses cipőben jár a szél,
csöpp lába nem ér földet,
friss, tarka táncot lejt a szél,
halk dalt magasra röptet.

Háztól hazáig lép a szél,
de Széltoló elfújja,
s bár benne bízott rég a szél,
nem tért még bűnös útra.

Kemény karmester lett a

Olvass tovább…

Témák címkék szerint

Havi archívum