Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
Ez egy régebbi versem, kedves Géza.
Köszönöm, hogy olvastál és leírtad a gondolataidat!
Szeretettel: Kata
Mindenki küzd - bevallva vagy bevallatlanul - a saját bálványaival, kötelékeivel, démonaival. Ki jobban, ki kevésbé, van aki magában tartja csendesen és van, aki leírva szavakba tudja önteni, ezzel kissé megszabadítva magát a tehertől. Arra viszont vigyázni kell, hogy ez a küzdelem ne váljon céllá. De a megszabadítást mindenki valóban csak magától várhatja. (némi külső segítség azért nem árthat :) )
Gratulálok a versedhez, szeretettel G.
Ahogy fogalmaztam a hozzászólásomat, eszembe jutott egy Madách idézet, ami az egyik kedvencem: (nem feltétlen ide illő, ide vonatkozó csak a küzdés-cél szavak idézték fel)
... A cél voltaképp mi is?
A cél, megszünte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga.
Kedves Gabriella, nagyon tetszik, ahogyan LÁTOD a verseimet.. Jólesik, hogy így rá tudsz kapcsolódni. Köszönöm...
Szeretettel: Kata
Lelkünkért magunk vagyunk felelősek, nem tanácsos mástól várni a "megváltást". Az én gyakori forszírozása helyett időnként gondolnunk kell arra is, hogy mennyi baj történik a világon. Képzeljük el, milyen érzés lehet pl. úgy élni, hogy egyik nap még van családom, a következő napon pedig eltalálja a házunkat egy bomba, miközben kényszersorozással épp visznek ki a frontra.
Próbáljuk beleélni magunkat a lényegesen rosszabb helyzetekbe, és akkor a saját sorsunk egyből elviselhetőbb lesz, és megnyugszik a sóvárgásunk!
Azt sem szabad felednünk, hogy a költészetben is jóval többre értékelik az elesettekért, a szenvedőkért való kiállást, mint a túlbuzgó önsajnálatot.
Békés, hangulatos készülődést kívánok a közelgő ünnepekre!
Szeretettel üdvözöllek: Milán
Kedves Milán, a vers nem az önsajnálatról szól! A mindennapi emberről, aki önmaga körül forog. Saját bálványaitól szabadulni akaró emberről, aki meg van kötözve és nem tud letenni dolgokat.
Köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel: Kata