SZÉPIRODALOM ROVAT

Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.

A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.

A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
ALKOTÓ

Szó az utolsó

Évezredes a ballada,

Hogyan élt isten fia.

Népe, kinek szívét adta,

Gyávaságból megtagadta.

 

Ott ért véget, a szép kertben,

Hol összegyűltek tizenketten,

Este vacsorára, ünneplésre,  

Áldozatra, beszélgetésre.

 

Íme, piros bor az én vérem.

Íme, a kenyér az én testem.

Ha nem leszek már köztetek,

Erre mindig emlékezzetek.

 

Virrasztókra álom telepedett,

Így nem hallották az üzenetet,

Mit az ember könyörgésére,

Az úr válaszul adott.

 

Pedig esdekelve kérte:

Vedd el uram ezt a kelyhet.

Mély tűz égeti lelkemet,

A szörnyű pusztulás mi végre?

 

Megtettem mit kértél tőlem.

Soknak érzem harminc évem.

Hosszú úton elfáradtam,

A gonosz így győz rajtam.

 

Tanítványa elárulta,

A másik meg megtagadta,

Szeretett népe halálát kérte,

Pedig nem volt semmi vétke.

 

Kegyetlen az ítélkezés.

És felhangzik a vádlókérdés,

Az ébenfekete felhők alatt,

Melyre választ az Írás sem ad.

 

Megrogyván még feltekint,

Tagadva győzelmes kínt,

Egy bűnös világgal szemben:

Atyám, miért hagytál el engem!?

★
★
★
★
★
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához a(z) 4 Dimenzió Online tagnak kell lennie!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum