Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
Drága Lótusz, érzem én, hogy nagy titkok cipelője vagy magad is...
Megosztani csak az élményt tudjuk róluk, legyenek szépek, vagy kevésbé azok, vinni nekünk szabad, hiszen mindenkinek van éppen elég...
Ölellek szeretettel: szaffy
Kedves Klára, sokkal könnyebb. Így jó kiadni magunkból a fájdalmat, nem visszacsapni.
Én köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: szaffy
Örülök versednek, mert fájdalmadat kiírtad, és megosztottad. "A gond-zsákok könnyű pelyhek" de cipelni nagyon nehéz, mert hátunk mögé dobni sem könnyű! Ha elmondjuk, újra átéljük, - de ha nem, akkor a lélekbe egyre mélyebb sebb tátong. Köszönöm, és gratulálok!
Köszönöm László:)
Ha hiszed, ha nem, még nem rég fedeztem fel a címkét. Ilyen kis idétlen vagyok.
Mindig annak a nehéz aki marad. Az elmenők már más dimenziókban járnak.
Természetesen, egyszerűen, szemléletesen fogalmazod meg érzéseidet, dilemmáidat.
Gratulálok!
Kérlek, hogy a címkét ne felejtsd el beírni, mert nem fog megjelenni a versed az adott kategóriában.
"Magam cipeltem mindig a terhet."... Magad bizony! Hiába a szándék, hogy segítsek..., terhed a Tiéd, drága Szaffym, kínjával, felelősségével együtt. Drukkolhatok barátodként, mondhatom, hogy tedd le..., pihenj..., és mesélhetek arról, hogy én hogy rokkantam bele a sajátomba. De vinned - egészen a ladikig -, Neked kell. Nem tudom vigasz-e, hogy keresztünk/batyunk mindig akkora, amekkorát elbírunk, mert aki ránk szabta, tisztában volt erőnkkel, karunk/lelkünk erejével.
Szaffym..... tudd, én is könnyeztem Veled.
Ölellek szeretettel, Lótusz.
Ha nem is keresi, de vállalja, kedves Famulus, mert ettől gömbölyű a világ.
Köszönöm drága Krisztin. Azóta eltelt már pár nap, és könnyebb, csak az elme sok olyan dolgot is eltárol amit jobb lenne, ha nem tenne.
Együttérzésedet elfogadva, ölellek szeretettel: Éva