Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
Kedves Gerard!
Meghatottál, tudod? Nagyon szép vigaszverset írtál. Szerintem felteheted az Íróterembe is.
Szeretettel ölellek és köszönetként küldöm ezt a virtuális:
Péter Erika - Tegnapi sziluett verséhez
Csalfa árnyékok játszadoznak a falon,
Követve a fényárat mely izeg-mozog.
Ne árnyadat bámuld, nézz ki az ablakon,
Kinn, rád vár az élet, előtted ácsorog.
Ha a csönd a halál közeli rokona,
A csönd önmagába véve nem a halál.
Csak a képzelet egy kinyitott ablaka,
Zárd be, s az élet zaja újból rád talál.
Amíg elérnek hozzád a néma hangok,
Ha feketében látszik is még a világ,
Fölösleges meghúznod a vészharangot,
Ne kezdj el önmagaddal végtelen vitát.
A sötétség nem vet árnyat, csak magára,
Miképp reád, kudarcot vallott terveid.
A remény él, sajnálataid dacára,
Ha nem vetnek rá gyászleplet emlékeid.
A jelenben kötődj ahhoz, ami tényes,
Ne a múltba tévelyegj, az idő halad.
Mikor beköszönt a néma csend, a vészes,
Az emlékeidből még árnyék sem marad.
Barátsággal: Gérard
Drága Erzsébet!
Nagyon köszönöm, hogy a verset - mint verset - értékelted és azt is, hogy gondolatokat ébresztett Benned, amit le is írtál.
Viszont-ölelésem jár Neked is!
Szeretettel, Erika
Drága L. M!
Ne hidd, hogy folyton feketedek, csak hát olyan dolgokról írok, amik - legalábbis azt gondolom -, hogy másokat is foglalkoztatnak.(Ne tévesszen meg az egyes szám első személy!)
A totó ma kész lesz!
Beszélek Barátném, hiszen tudod!
Igazad van, ahol árnyék van, ott a fény is megtalálható.
Ráadásul ha magas az árnyék, akkor közeli a fényforrás.
Örülök, hogy - végre - meglátogattál! :)))
Köszönöm.
Kedves Erika! Kicsit borongós, kicsit lehangolt ez a versed, de mint mindig, most is kiváló, és olvasódra kivédhetetlenül ható. Értem..., érzem, átélem. Beleborzongtam csöndedbe, és megkönnyebbülten fellégeztem, hiszen megtörted!
"a csönd a halál közeli rokona" ... Igen. És nem! Vannak jótékony csöndek, nyugalmat, és békét hozók! Szívből kívánom, hogy árnyaid tűnjenek el, helyet adva a derű angyalainak.
Szeretettel ölellek, Erzsébet.
Olyan rossz színed van ebben a darabban - iszol te rendesen?:DDDDD
Barátném csak beszélj még, bizonyíts! Jól(t) teszed(l)! :)
Mondhatnám, ne törődj az árnyakkal (még), de hát az árnyak is hozzánk tartoznak, örök kísérők. Ám a fény is veled van, mint az árnyék elengedhetetlen feltétele.
Te vagy a fény és az árnyék,
de a csönddel várj még!
Kiálts világgá örömöt, bánatot,
hallják innen és túl:
- még itt vagyok!
Tudd, sosem vagy egyedül,
s az árnyék a falon megszelídül.
pusszantás