SZÉPIRODALOM ROVAT

Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.

A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.

A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
ALKOTÓ

Tengerjárás

10843570854?profile=original


Pihen a boldogság,
svájci bankban tesped.
Ráncaimra csókot
már csak tengertől kapok.

Apad az óceán,
vadidegen szennyet
hagynak parton kódolt,
holdkóros habok.

Ráncnyakláncom gyöngyét
víz lábamhoz mossa,
vergődnek harcvesztes,
fuldokló szemek.

Nem vonz többé a Hold,
fárad vágyam fodra.
A gyászmenet-idő
majd melléd temet.
★
★
★
★
★
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához a(z) 4 Dimenzió Online tagnak kell lennie!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Drága Iboly-llonkám! Örülök, hogy itt vagy! Köszönöm a hozzászólást.
    Tudod:
    Mielőtt végleg kiapad a tenger/em, el kell mondjak valamit. :)
    Valójában ez a vers nem rólam szól, hanem a hazánkról. Igen. Ott, Gran Canárián az apály-dagály jelenséget figyelve, eszembe jutott az országunk sorsa, s vele együtt gúnyoltam ki magam , az öregséget nehezen tudomásul vevő, még boldogságot, csókot kereső asszonyt.
    Hja...
  • ALKOTÓ
    Drága Barátném!
    Itt nem a szerkesztésen van a hangsúly, majdnem mellékes a dolog.
    Köszönöm a kedves szavakat, a vigaszt.
    Mindjárt magyarázok!
  • ALKOTÓ
    Erikám, de komor sorok! Valahogy nem ilyenre számítottam, de érzem, értem. És hát, jó vers lett, így nemhiába volt a szomorúság. :)
  • SZERKESZTŐ
    Barátném, szerény véleményem szerint jobb lett átszerkesztve :) Amúgy meg...hát jaja, az ember lányának néha hullámzó a kedélye, mint a tenger - hol hullámvölgy, hol meg tarajos, sziklát bontó, virgonc hullám. Ez utóbbi legyél inkább! A ráncok? Ugyan már! Tudod te, hogy nem az a lényeges! :) Pusszantás

  • ALKOTÓ
    Szia Péter!
    Köszönöm, hogy olvastál!
    Ahogy mondod, nyughatatlanok! Nehéz elviselni bizonyos fizikai változásokat...
  • ALKOTÓ
    Huszonöt év terhét hordom, kedves L.M! Ez volt az aktuális életérzésem.
    Kicsit át kell szerkesztenem, szerintem....
  • FŐSZERKESZTŐ
    Nagyon eltöprengtél a nagy víz mellett újra. Ez a versed azonban szomorúbb az elődjeinél. A valamikori olasz nyaralást pedig, már szinte csak a tenger említése idézi... (tudod az a sziklás). Különös szóösszetételek, hangzások vannak ebben a darabodban, mégis úgy tűnik, nem voltál túl jó hangulatodban. Szinte kívülről nézed a tájképet - óceánnal. Pattogós ütemet tettél az "idő-menetedbe", kellemes érzés olvasni, még ha a tartalom lemondóbb is, mint kellene. Összességében viszont gratula jár hozzá + cuppacsi.

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum