SZÉPIRODALOM ROVAT

Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.

A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.

A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
ALKOTÓ

Utcán nem ismerkedem! 1. rész

10843587681?profile=original

 

Hát ott nem is, vagy ha igen, akkor sohasem ok nélkül.

Na de vonaton?
Rendszeres utazók esetében ez elkerülhetetlen. A bejárók – azaz, Pest vonzáskörzetéből naponta ingázók – többnyire minden nap ugyan azzal a vonattal mennek, és ugyan oda szállnak fel. Előbb-utóbb arcról megismerik egymást, később már köszönnek is, és gyakran az a vége, hogy összeülnek.

Egy álmos reggelen, a szűkre szabott ülésen egymáshoz szorulva utastársammal zötykölődtem a főváros felé.
Az unalmasnak ígérkező utazás azonban váratlan ajándékot tartogatott számomra. A kocsi végében felbukkanó, arcról már ismert jóképű fiatalember, kihagyva a középső lépcsőt, amikor a szokásnak megfelelően néhányszor csak köszönget egymásnak két idegen, hatalmas mosollyal és kézlengetéssel jelzi, örül nekem, és majd, ha oszlik a tömeg, oda fog jönni hozzám. Amíg ezt megteheti, addig is csókoltat. Mindezeknek nyomatékául, még cuppantott is egy kicsit a levegőbe.

Bár nem értettem a váratlan közeledést, bevallom, legyezgette a hiúságomat, ez a nem várt siker. Azt azonban elhatároztam, hogy ha odajön, távolságtartó leszek, nehogy félreértse barátságos viselkedésemet.
Minden esetre én is visszaintettem, jelezve, jöjjön csak, ha ritkul a nép.

Ritkult. Persze, addig néhány kérdést és választ elmutogattunk egymásnak.
Majd elérkezett a pillanat, amikor széles mosollyal arcán, elindult felém.
Odaérve udvariasan ezt kérdezte: - Bocsásson meg, szabad?
Döbbenetem felháborodásba billent át, amikor kérdésével egy időben belépett a lábam közé, majd lehajolt, ajkán a beígért csókkal.
-Na ezt aztán már nem tűrhetem! – suhant át az agyamon.
Ám, Ő csak hajolt, egészen addig, amíg el nem érte az ablak mellett ülő „padtársam” arcát.

 

Megjegyzés: szépírások, félperces novella

 

Illusztráció: free fotó a netről

★
★
★
★
★
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához a(z) 4 Dimenzió Online tagnak kell lennie!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ

    Erikám! Nagy örömmel találtam rá tetszikedre! Köszönöm, hogy ezt is elolvastad!

    Ölellek szeretettel, köszönettel, Lótusz.:)

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum