Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.
A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.
A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK
Hozzászólások
Hááát... én nem gondoltam annyira vissza. Ez az egész háborúsdit csak allegorikus értelemben vittem végig három versszakocska erejéig.
Köszönöm a véleményed!
hát, nem épp ünnepi gondolatok...
mindenesetre belovagoltunk édes-Erdélybe...
ez is kevesebb, mint a semmi :)
grat, bravúros szomorúság
/time
Ma, valamiféle késztetésre kerestem rá erre a régebben írt darabomra. A dokumentumokban lapult hallgatagon és bénán. Talán itt több hasznunkra lesz (minő optimista gondolat).
Hoppá, Földim!
Hosszas hallgatás után előrukkoltál végre ismét valamivel. Remek kis darabnak sikeredett, a tőled megszokott szemléletes hasonlatokkal, választékos kifejezésekkel, láttató képekkel.
Kristálytiszta helyzetértékelésed elég kesernyés, reménytelen és lehangoló. Sajnos itt - valahol Európában, annak is a közepén - újra és újra légvárakat, sáncokat építünk és őrzünk, s csak remélhetjük, hogy egyszer talán valódi kő is kerül, a sáncok helyére szilárd alap épül, eltűnik a latyak és a mocsok... itt és most, március idusán, tél van, de lesz még tavasz...egyszer
cuppa megapacsi :)