Előadó: Carrot Ati
Nagyon köszönöm Attilának az előadást, és a videó elkészítését.
Langy ősz után a tél is félkarú,
fagyába – önzőn – már sosem szorít.
Szeretni kéne! – ám a háború
tekintetekben ünnepet borít.
Apránként kihűl életünk heve,
apad a mélyről lüktető forrás,
dárdánk hegyét elrágja a reve –
végszóra hajt fejet néhány kortárs.
Csak egyszer élhet minden volt vitéz,
pedig ifjúként többet álmodik,
rá sem gondol még, milyen sár-nehéz,
mikor jövője sírba áldozik.
Ma még itt vagyunk, létünk elvisel,
tegyük le terhünk, mit lelkünk cipel!
Czinege László: Karácsonyi szonett
ALAPÍTÓMegtekintések:194
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Hozzászólások
Én köszönöm a figyelmed Nóri. :)
Boldog karácsonyt kívánok!
A mélyről lüktető forrás sosem apad ki. Újra és újra táplálja az őserő, csak hinni kell!!!
Köszönöm az élményt. Gyönyörű költemény. BOLDOG KARÁCSONYT LÁSZLÓ!!! :)
Igen, még itt... de néha arra is kell gondolni, hogy ki tudja meddig. Nem szabad úgy élnünk, hogy még az utolsó pillanatokban is civódunk egymással.
Köszönöm a véleményed,
tokio :)
Kedves László! Hallgattam és közben olvastam versed sorait. Igen, az ifjú mindig többet álmodik, de ha a megálmodott álmok nem is válnak valóra, mi legalább itt vagyunk... élünk. Szép vers. Üdv. Anna
Csaaaak? :))
Kedves Laci... A lényeget, az alapot a Te szellemed teremtette.
Az előadó ugyan fényesíthet rajta..., de a mű alapvetően nem változik meg.
Köszönöm a figyelmed és a véleményed kedves Erzsi!
Attila érdeme a látvány, és az előadás. Én csak lejegyeztem anno dacumal. :)
Léleképítő..., ünnepre felkészítő élmény volt kedves Laci! Köszönöm, hogy láthattam. Szeretettel gratulálok, Erzsi.