SZÉPIRODALOM

1. Oly nehéz lett az életem
   belefáradtam a mába.
   Téged kereslek Istenem,
   ne hagyj egyedül, mert fájna.
   
   Ne hagyd szétfolyni életem,
   ahogy víz csepeg, s mint pára.
   Szólíts, mert ha nem, szétesem,
   szívem tisztítsd meg imára.
   
   Maradj itt, fogd a kezemet,

Egyik reggel Róka Robi és Réka elindultak a baromfiudvar felé, hogy meglátogassák kis barátjukat, Csipit.

A kapuban összetalálkoztak Károly kakassal, aki éberen őrizte az udvar lakóinak nyugalmát.

– Jó reggelt, gyerekek, mi járatban erre? – kérdezt

– Látok egy dalt, a tengert és egy gyűrűt – osztotta meg látomását a férfi az előtte álló, kezét tördelő fiatal nővel.  
A lány örömében felsikoltott.  
– Akkor végre megkéri a kezem a nyaralásunkon! – ujjongott, majd egy összegyűrt bankjegyet a jós lá

Mélyen aludtam. Az idilli álomképek egymást váltották, majd váratlanul átcsaptak egy valódi rémálomba.

Valami erősen megragadta a karom, éles karmai a húsomba mélyedtek, kiserkent a vérem is. Vonszolni kezdett, majd magával rántott a feneketlen m

Ferike az ifjú titán álmokkal küzd régen,

övé lesz majd minden, mi szép, földön és az égen.

Meghódítja ő a Hannát, a szépséges leányt,

viszkit isznak, ha megnőnek, s nem az undormányos teát.

Harmadik általánosban járnak mind a ketten,

a leánykán

Ütemesen nyikorgott a bicikli a gyerek alatt, amikor szélsebesen tekert, hogy mihamarabb a dombhoz érjen. Nem tudta, hogy a szeretett kis járműve azért ad ki éles, furcsa hangokat, mert valami elromlott, vagy azért, mert már kinőtte, és túl nehéz ahh

James fáradtan ért haza hétfő este a munkából, ám tudta, hogy okos otthona kényelme várja őt. Az MI vezérelt házának minden zuga automatizálva volt, amit a központi számítógép, RITA irányított. A férfi belépve a lakásba utasította a számítógépét:

• RIT

Egy kora nyári reggel, Károly, a vörös tollas kakas a kerítés deszkáján egyensúlyozva, harsány kukorékolással köszöntötte a felkelő napot, ezzel jelezve a baromfiudvar lakóinak, hogy új nap virradt fel. Miután befejezte a kötelező reggeli ébresztő

Ajtómon kilépve a kora reggeli szellő lágyan érinti meggyötört arcomat. Üdvözöl, és bíztatni próbál. Mélyen magamba szívom, az egész város emlékével együtt, miközben visszatérek azokba az időkbe.

– Jó reggelt, Walt! – szomszédom kávéját kortyolja ter

Vagyok a vágy, mely
mindig rád szomjas,
vagyok egy könyv, hogy
mindig engem olvass.

Vagyok a gondolat,
akkord egy gitáron,
álmodó szívemet
boldogan kitárom.

Csillag vagy nekem,
mely éjszaka ragyog,
hajnalpír méhében
szívem érted vacog.

Te vagy a

A Tél apránként összecsomagolta didergető, fagyos holmiját, majd még mielőtt odébb állt volna, pár szót váltott az őt leváltó Tavasszal, hogy mégis mire számítson majd. Miután a kimerítő beszélgetésük végére értek, búcsúzóul ígéretet tett, hogy talál

Csodálatos tavaszi reggelre ébredt a világ. A kellemes, meleg levegő hírnöke volt a közeledő nyári forróságnak. A madarak csicseregtek, a távolban a nap felfelé igyekezett, jó reggelt kívánva mindenkinek. Az autópályán a mikrobusz százharminccal r

Jeff magasra nyújtotta harmadik karját, majd letépett egy ikeralmát a fáról. Tüzetesen átnézte: közelről távolra, távolról közelre. Megkopogtatta, ellenőrizte tömörségét, vájatokat keresett benne, hogy valami geoféreg esetleg megkezdte már a belsejét

Lombok elé gombok vannak varrva a fákra, hímzett virágok mellé, a ruhára. Cserben hagyott szerelem fekszik az ágyon, selyemharisnya a lábon. Meztelen karban meztelen hajlat, kócolás nyomai a barna hajban. Mozdulatlan szemekben matt tükröződés.

Lekap

Az ágyánál álltam és elengedtem a kezét...
S közben figyeltem halkan búcsúzó, könnyes tekintetét.
Ő soha, soha nem engedte el kezem,
Féltett, óvott mindig türelmesen,
Cserébe ócska hálám simogatta,
Mégis... most mégis utoljára
Kezem szorosan fogta, s

– Ez volt az utolsó doboz. – közölte mosolyogva a költöztető cég vezetője miközben leporolta kék kezeslábasát.

– Nagyon köszönöm a segítségüket József! – azzal leszámoltam a munkadíjat a férfi széles tenyerébe némi borravalóval megtoldva.

– Ha a jövőb