SZÉPIRODALOM

Hajnali háromkor megébredt. Felült az ágyon, hosszan nyújtózott.  Úgy érezte, hogy friss, kialudta magát.  Kiment a fürdőszobába, meglocsolta az arcát hidegvízzel, és felöltözött. Szeme a kosárra tévedt, amiben felhalmozva gyülekeztek a tiszta, de

– Késtél! – húztam össze szemöldököm és kémleltem Simon esőáztatta arcát.

– Aggódtunk. Hol voltál? – A mellettem ülő Lydia apró mozdulatokkal kocogtatta kanalával az asztalon álló félig üres cappuccino-s poharát.

A magas, szőke, kisfiús vonásokkal

1. 
   
   Pali 15 éves volt. Ballagására készült.
   Tisztította cipőjét, nyakkendőket próbálgatott. Szürke öltöny mellé kék nyakkendőt választott.
   A ballagás varázslatos és szép volt. A gyerekek kórusban énekeltek egymás vállát fogva. A szülők sorfalat álltak

Kövér izzadtságcseppek gördültek le a homlokomról, hátamon a vászonruha csuromvizes volt, miközben a városi dugóban várakoztam.

Pokoli meleg volt.

Sohasem fog zöldre váltani a lámpa!

Piros kis suzukim ventillátora heroikus küzdelmet folytatott a k

A felkelő nap első sugarai áttörték az égbolt sötétjét. A csillagok még pislákoló fényei erőlködve próbáltak tündökölni, de az egyre feljebb kúszó nap kíméletlenül elbánt velük.

Három macskakölyök bandukolt a közeli erdő irányából a házat körülölel

 
Lassan lépdeltem felfelé a lankás, sziklás domboldalon. Kisebb facsoportok szabdalták a tájat, lábaim mellett ismerősen kanyargott a Rókás patak. Szemem egyre a nyári napsütésben fürdő, magaslaton zöldellő rekettyést fürkészte. A sűrű bozótosból tor

Zihálva kapkodtam a levegőt, miközben a hideg várfal köveihez lapulva vártam, hogy az idegen zsoldosok eltűnjenek a keresztfolyosó sötétjében. A bal karomhoz nyúltam, kezeim ragacsosak lettek a vértől. Letépett ingujjamból rögtönzött kötést készíte

Köd ül a hegyek vállain,
 a fák, mint vén, szelíd halottak,
hallgatnak, s néma lombjaik
az égről válaszokat lopnak.

Lépésem árnyékba süllyed,
minden járda csupa elmúlás,
a tegnap hűlt teste egy falevél,
 mi sírna más…

 Az ősz bezárta a nyara

Néha elgondolkodom, mi is vagy nekem?

Azon kívül, hogy egy gyönyörű szerelem.

Te vagy a nyíló virág, s benne az illat,

Egy fennkölt gondolat, mit egy álom ringat.

A csónak, mit hullámzó tenger vesz körül,

Te vagy az öröm, mitől a szív felderül.

35

Soha nem felejteti el, ahogy egy virágzó bougainvillea betakarta a Marineli kápolnát a hegyoldalban, a végtelen erdő fölött. A levegő rezgett a napsütéstől s majdnem megfoghatóvá vált, de bent friss és enyhe volt. Mindenütt a csend. Valahol az árn

Csillag hull, s én nézem egyedül,
az ég szeme rám sem rebben,
mint koldus, ki kulccsal zörget,
úgy várok befelé a csendben.

Szívem fázó vándorod,
kiben az Isten is megpihen,
s az éj szelíd fekete bársonyán
múltam suhan halkan, hidegen.

Most ben

Minden hétköznapom ugyanolyan.

Munka, vásárlás, alvás. Munka, megbeszélés, alvás. Munka találkozók, alvás. Aztán a hétvége, majd az egész kezdődik elölről...

Ritkán álmodom, akkor is csak zagyvaságokról, mint például repülő tehenekről, vagy vérengző

18

Volt ideje. Szerda vagy vasárnap, ez egyre ment. Mielőtt elhagyta az aktív életet, azzal bátorította magát, hogy keres majd munkát. Akármit. Csodálatos idea volt. Csak a hirdetéseket kelleti elolvasni. Néhány pillanat alatt a múltban találta magát

12

Második élete is adott új arcokat, mélyebb, érettebb barátságokat. Már nem mérték a szexük hosszúságát. Férfiak lettek s az ilyen játékokat szeretőjük langyos ágyában játszották.

Filozofikus barátságok voltak. Ismert egy “öreget.” Ebben az időbe

6

A kánikula. Mint most: nyáron. Harmadik élete legboldogabb korszaka alatt mindig nyár volt. Örökké sütött a nap, még az esős évszakban is. Jó fullasztó száraz meleg. Tekintete messze hordott a ház előtt. Bozót, mindenütt bozót. A kert előtt elny

1

Szemét kinyitotta, felébredt. Egy megszokás volt. Évek óta, néhány perccel az ébresztő csengetése elött szemei automatikusan kinyíltak. Kondicionált reflex.

Az ablak nyitva volt és hallotta a mada