SZÉPIRODALOM ROVAT

Kortárs magyar irodalom online – versek, novellák és prózák egy helyen.

A 4 Dimenzió Online Szépirodalom rovata a kortárs magyar irodalom sokszínűségét tárja az olvasók elé: a lírai költeményektől és klasszikus rímektől kezdve a lélektani novellákon és elbeszéléseken át egészen a sci-fi, fantasy és meseműfajokig. Célunk, hogy olyan igényes, elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotásoknak adjunk teret, amelyek az irodalmi értékekre és az igényes nyelvhasználatra építenek.
Regisztrált alkotóink saját műveiket önállóan publikálhatják ebben a rovatban, az olvasók pedig hozzászólásaikkal közvetlenül oszthatják meg gondolataikat a szerzőkkel. Válogass a kiemelt írások között, fedezd fel új szerzők világát, vagy merülj el a rendszeresen frissülő epikai és lírai szövegekben!
Ha te is írsz, csatlakozz alkotói közösségünkhöz és önállóan publikálhatod saját műveidet, szakmai visszajelzéseket, inspirációkat kaphatsz más szerzőktől. Örülünk a beküldésekhez írott kommentjeidnek is, amelyek esszenciálisan tükrözik az interaktivitás lényegét.

A ROVAT ALKATEGÓRIÁI (főkategória alatti lenyíló ablakokban) : VÁLOGATÁSOK , VERSEK, GYEREKVERSEK, NOVELLÁK, PRÓZÁK, INTERJÚK

szépírások (501)

ALKOTÓ

Ős titok


10843595659?profile=original

Nem tudom, a fák

álmodnak-e leveleket,

vagy a levelek keresnek

maguknak ágat?

 

Nem tudom, miért vonz

a semmi, s miért akarok

a semmiből nyerni

bizonyságot.

 

Halandónak tudom

magam, mégis a lélek

lángjába nézek;

Isten jeleiből öröklétbe

formázom

Olvass tovább…
ALKOTÓ

elfelejtett illatok öleléséből

10843595281?profile=original

elfelejtett
illatok öleléséből
előtört
az emlékezet
az elmén túli igazságok
da Vinci-kódba
tömörültek
megfeneklett
csendlátomásokba
görbült a tér

 

sztrájkba lép
a szél
folyékony üzenetek
palackjában apró buborékok
viháncolnak
ébren marad a nap

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Továbbgondolt bölcsességek, Buddhát idézve.

10843595272?profile=original

Jellemformáló próbák és akadályok nehezítik életünket.
Nem elég a szó, nem elég a testbeszéd, az, aki fogást keres rajtunk, tudni akarja, mit rejtegetünk a szívünkben, látni akarja lehunyt szemünk titkait,

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Néha bennem bús Dunai emlék

 

 

Te szép tavasz, halványkék ragyogása.

Bennem: bús Dunai emlék.

Érzem didergő hideg hullámaid,

riasztó képet festenek szűkölő elmék.

 

Árvult lelkem kutatja mindhiába,

elmúlt ragyogás helye üres emlék.

Fosztogatta mind, ki megkapta,

nem találod többé, örökr

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Egyenlet Mindenszentekre

10843595089?profile=original

 

Ritka szerencse az én koromban
még élő szülőknek gyermekeként
tehetni, ami szép kötelesség,
így nem maradhatnak nélkülem ők.

Már harminchét év egy házasságban
– áldhatlak ezért is Téged és őt –,
állít hát önzésem új korlátot:
párom ne hagyj

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Fej, írás

10843595466?profile=original

 

Fej: Gombold helyére

azt a mellényt, ha tényleg közös! Kezdetnek
az is megteszi, hogy empátia helyett
nem értetlenkedsz szánt szándékkal. Nyomd
már le a kilincset, másként nem kerülhetsz beljebb.

Kívülről beszólni soha nem szül jó vért.
Színt vall

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Viharban

10843594701?profile=original

 

Megsérült füllel a csendre rogyok,
elfogad talán, a burkába vesz,
sok zörgő felleg, mi esőt zokog,
és ellenem bőszen viharba kezd.

Hosszút lép csendem és belém karol,
viszi a súlyomat gyepszőnyegen,
minden villámban a földig hajol,
ők visszazörögnek fagy

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Felhő

10843594893?profile=original

Félelem-tépte hajam
sápadt arcomba hull,
elengedném az esőt
ha a felhők lennének alul.

Éberséggel áldott éjjel
reggelre semmivé lesz álmod
kétkedő szemekkel látod,
s csak bámulod a világot.

Emberkéz alkotta isten
Isten-lélek áldotta földi lét
ér

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Mihez kezd?

 10843594663?profile=original

 

Tudván:
elkerülhetetlen
megannyi esendő végvár eleste,
immár minden helytállás
eleve megkésett utóvédharc —
veszve.


Nem hiábavaló mégsem,
nem pusztán harsány
magakellető virtus.


Híján korához illő
tartásnak–tartózkodásnak,
őszülő tincsekkel
az e

Olvass tovább…
ALKOTÓ

részeg utcákon

részeg utcákon
pocsolyába szédül
az éjfél
örömlányokkal veszi magát körbe a
a Hold

angyalok járnak tilosban
félreakasztják glóriájukat
obszcén szavakkal
elküldik Istent
a fenébe

és a hajnal
az - az átkozott
inkább átalussza
a reggelt

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Tájoló

Fister Vivien & Kováts Péter_skorpio

 

 

Éjféltájban harangok szólottak:

„Hited, s nem a füled zúg ott!”

Rám zuhannak évezredek

Hozzád utat nem találok

 

Hajnaltájt a szélben levelek üzentek:

„Évszakok jöttek, s menni fognak..

adj hálát a szép napoknak

a rideg

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Kiskeresztem VI. rész

Szerettem abban a kedves, régi nyári kertben! Mert ugyan ismétlődtek a napok, váltották egymást sorra csak, olyan kedves-szüntelen-de-egyáltalában-nem-szürke-egyhangúsággal, valahogy mégse unatkoztam, sose unatkoztam; jó dolgom volt, meg aztán bizton

Olvass tovább…
ALKOTÓ

belémakadt

 

10843594492?profile=originalfolytathatatlan verssor múlásról
dünnyög vég nélkül jelen időben
zaklat és szekíroz és fejemre
olvas gúnyosan zárójelbe tesz
megkérdőjelez kéjes örömmel
terrorizál mígnem most kiteszem
a pontot folytassa valaki más
megenyhülten szabadon enged min

Olvass tovább…
ALKOTÓ

A temetés

 

Tizenegy éves volt akkor. Most mindjárt ötven. Nem értette miért halt meg az apukája. Miért kell neki és két testvérének apa nélkül felnőnie. Ő volt a legöregebb és egyedüli férfi a családban. Látta, amint édesanyja ül a kályha mellett és sír. Nem s

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Azonosítás

10843594861?profile=original


Érvényedbe került, hogy végül rátalálj.
Addig kerested, míg az ellenállásnál
már csak te lettél könnyebb. Egy pillehálón
fönnakadnál, nem hogy kusza szövevényen.


Miféle durva renonsz az: megkerülve
a valót, rejtezkedésbe menekülni
Legalább tudtad v

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Szavannapárolgás

A kobaltkék szemű kiszolgáló lány finoman a pultra helyezi az organikus zabpehely kivonatból préselt müzlimet, és odaadóan biccent. Még sosem láttam itt, de nagyon helyes, és ha ez így megy tovább, akkor igazán jóban leszünk. Valaki mindenesetre kivá

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Mihez kezd?

10843594663?profile=original

Tudván: elkerülhetetlen megannyi 
elárvult végvár eleste, immár minden
helytállás eleve megkésett utóvéd-
harc — veszve. Nem hiábavaló mégsem,
nem pusztán harsány, magakellető virtus.
Híján korához illő tartásnak–
tartózkodásnak, őszülő tincsekkel

Olvass tovább…

Témák címkék szerint

Havi archívum