https://www.youtube.com/watch?v=j7Ueh0OgJLsLeültem, hogy írjak valami szépet,vastag filctollal kikanyarítvaami a lényeg,lágy rózsaszínbe fűzve mesterit,valami újat, ami téged is felvidít.Kottalapra szórtam hangokat,halkan zsongó bús akkordokat,szívembe zártam őket rég,szökni nem akar egyik se még.Enciánkékkel írtam múltamat,narancsvörössel az ábrándokat.Aranyból szőttem föléjük jövőt,párizsi zölddel szegtem körbe őt.Túl színesnek láttam művemet,hát fáradt kékkel festettem át neked.Nem láthat rajta senki mást,mint ködbe olvadt diszharmóniát,az összemosott sorokat,egy füzet oldalán a romokat.Rájöttem nem adhatokmost semmit sem,amit akartam lehet elviszem.Egy érzés, hogyha átjárés elandalít,az voltam én,s nem ez a pár sor itt.
Olvass tovább…
