SZÉPIRODALOM

Sápadt, hosszan elnyúló fények a komód, s a rekamié közt.
Majdnem lakhatatlan már az a halott virágok illatát idéző
várakozás, hogy jönnél hozzám, de sosem érkezel. Cigarettafüstbe
ment talány holléted. Nem üzensz. Csak a kinti
őszülő nyárfán meg

Ferike az ifjú titán álmokkal küzd régen,

övé lesz majd minden, mi szép, földön és az égen.

Meghódítja ő a Hannát, a szépséges leányt,

viszkit isznak, ha megnőnek, s nem az undormányos teát.

Harmadik általánosban járnak mind a ketten,

a leánykán

halódó gyöngyvirágok igéző illata
még szív-tengerszint fölött tétován mosolyog
egy feledésbe merülő érzés törött kupola
ahogy már a Styx lidércfényes vizeivel telt
találkozások és elválások rozsdás pinceajtóin át
a lelkek alagsora félhomán

Nemes Lampérth József képe alá

mert beleáll konokul a szívben vöröslőn forgó ittlét
a zöldekbe zordul őrzik ráomlanának felavatott egek
kékjei hűsen de szelíden alatta lombtalan fák mutatva
az izzó erők belső koronáit ahogy világol az árva jelenlét
é

Csontváry Kosztka Tivadar képe alá

a roppant türelem lassuló csendben
nyújtózó élő hagyatéka titáni fények
s árnyékai megkövült arca a konok
emlékezésnek vág kopár itt hagyott
kegyelmet zordon tűnődő felhők
takarásában álmom mi égszínkéken

A Tél apránként összecsomagolta didergető, fagyos holmiját, majd még mielőtt odébb állt volna, pár szót váltott az őt leváltó Tavasszal, hogy mégis mire számítson majd. Miután a kimerítő beszélgetésük végére értek, búcsúzóul ígéretet tett, hogy talál

Lombok elé gombok vannak varrva a fákra, hímzett virágok mellé, a ruhára. Cserben hagyott szerelem fekszik az ágyon, selyemharisnya a lábon. Meztelen karban meztelen hajlat, kócolás nyomai a barna hajban. Mozdulatlan szemekben matt tükröződés.

Lekap

Többször köröztem a fővárosi hivatal parkolója felett, mire végre intett az őr, hogy van egy szabad hely. Leszálltam a varázslények számára fenntartott parkolóba és seprűmet betámasztottam a falnál lévő üres helyre.

– Manus profana non tangat! – in

(Földim születésnapjára)

Elmúló éveid
múzeum csarnoka,
sorakozik benne
számtalan tétova
gondolat s mestermód
megcsiszolt kőszobor.
Hetvenkét év-emlék
nem lehet búskomor.

Simítanád őket,
ám kezed didereg,
az ifjúkor elszállt,
a derék megremeg.
Bá

A táj puha csendjét kettő alak zúzta szét. Egy fiú és egy lány lépkedett egymás mellett, miközben lábaik a fehér hó dunyháján nyomokat hagytak.   

.

Mindenki gondolt már az öngyilkosságra, nem? Azt is mondhatnám, hogy aki legalább egyszer nem gon

Köd ül a hegyek vállain,
 a fák, mint vén, szelíd halottak,
hallgatnak, s néma lombjaik
az égről válaszokat lopnak.

Lépésem árnyékba süllyed,
minden járda csupa elmúlás,
a tegnap hűlt teste egy falevél,
 mi sírna más…

 Az ősz bezárta a nyara

Néha elgondolkodom, mi is vagy nekem?

Azon kívül, hogy egy gyönyörű szerelem.

Te vagy a nyíló virág, s benne az illat,

Egy fennkölt gondolat, mit egy álom ringat.

A csónak, mit hullámzó tenger vesz körül,

Te vagy az öröm, mitől a szív felderül.

35

Soha nem felejteti el, ahogy egy virágzó bougainvillea betakarta a Marineli kápolnát a hegyoldalban, a végtelen erdő fölött. A levegő rezgett a napsütéstől s majdnem megfoghatóvá vált, de bent friss és enyhe volt. Mindenütt a csend. Valahol az árn

Csillag hull, s én nézem egyedül,
az ég szeme rám sem rebben,
mint koldus, ki kulccsal zörget,
úgy várok befelé a csendben.

Szívem fázó vándorod,
kiben az Isten is megpihen,
s az éj szelíd fekete bársonyán
múltam suhan halkan, hidegen.

Most ben

12

Második élete is adott új arcokat, mélyebb, érettebb barátságokat. Már nem mérték a szexük hosszúságát. Férfiak lettek s az ilyen játékokat szeretőjük langyos ágyában játszották.

Filozofikus barátságok voltak. Ismert egy “öreget.” Ebben az időbe

6

A kánikula. Mint most: nyáron. Harmadik élete legboldogabb korszaka alatt mindig nyár volt. Örökké sütött a nap, még az esős évszakban is. Jó fullasztó száraz meleg. Tekintete messze hordott a ház előtt. Bozót, mindenütt bozót. A kert előtt elny

1

Szemét kinyitotta, felébredt. Egy megszokás volt. Évek óta, néhány perccel az ébresztő csengetése elött szemei automatikusan kinyíltak. Kondicionált reflex.

Az ablak nyitva volt és hallotta a mada