Kiseperte holdudvarát,
benne táncolt egész este –
dalol az éj, bontja haját,
barnán fénylik pucér teste.
Lator szellő súg fülébe -
simogató hangja botor,
csiklandóan nyúl ölébe,
nevetésük hullámfodor.
Ropog az ágy, deszkája ég,
elparázslik, akár a nyár –
ősz kacsint az ég peremén,
s szikrát gyűjt a látóhatár.
Pestszentlőrinc, 2007-08-07
Hozzászólások