Már két hete intenzíven gyűjtjük a közterületi faleveleket.
Dolgozik a lombszívó, lombseprű, telnek a méregdrága zöld zsákok.
Orromat becsapja a nosztalgia (esetleg kikészítette a Covid?):
egykoron sisteregve pattogó-füstölgő falevelek fanyar illatát érzem.
Régmúlt fiatalságomról ábrándozom, amikor még nem volt tiltott az égetés.

A komposztból hosszasan, feltűnés nélkül szabadul fel a széndioxid. A különbség annyi:
nem bántja a látvány a képmutató, hupikék varázslók szemét hasonlóan, mint az autók
kipufogója. Hiába rejtik súlyos akkumulátorok mögé a légszennyezést, az mit sem segít.
Vagy ami láthatatlan, az nem számít? Éljenek a fejünk felett milliárd kilométernyi utat bejáró,
karcinogén ködöt ránk terítő, Aprajafalva és a kolóniák közt cirkáló, kerozinfaló sugárturbinák!

Süvít a kétezer wattos villanymotor, fogy az áram. Tüdőre szívom a felkavart port, nem gáz.
Annyira élvezem a közterületi robotot, még a lebomló, zöld zsákot is megveszem önkéntesen.
Mehet ma is minden cuccom mosásba. Leizzadtam zsákgyömöszölés közben, áztathatom magam
fél óráig, mire szalonképes leszek. Fogy az áram, fogy a víz, fogy a gáz, de sebaj, nem számít!
Varázslóéknál ki porciózza zsákokba a faleveleket, talán van mindegyiküknek kiképzett migránsa?

Hókuszpók ismét összebalhézott Törpillával. A hupikék valóságban nemcsak szájtépés folyik, 
eljött a bosszú ideje: ütik-verik, szörcsögve shortolják a hupici forintot. Ügyifogyi nem érti, miért.
Okarinában törpnyi karbonlábnyom sincs, odaát a zöld zsák is hiánycikk. Abba temetik a halottakat...
De ki fizeti meg az észveszejtve, mindenekfelett támogatott, környezetpusztító háború árát?
A veterán törpök még tovább szolgálnak. Kell a nyersanyag, muszáj elfoglalnunk Piréziát!



*
Télre készülődve az indiánok egy hétig gyűjtik a fát. A törzsfőnök felküldi a fiát a hegyre, hogy kérdezze meg az öreg varázslót, kell-e még fa, mennyire lesz hideg a tél?
A fiú felmegy, és kérdezi a matuzsálemet:
- Apám arra kíváncsi, milyen hideg lesz télen?
- Nagyon hideg, fiam!
Az indián visszamegy a faluba, s még egy hétig gyűjtik a fát. A főnök megint elküldi a varázslóhoz a fiát.
- Apám még egyszer kérdi, milyen hideg lesz a tél?
- Borzalmasan hideg lesz!
Az indián visszamegy, még egy hétig gyűjtik és vágják a fát. A főnök harmadszor is felküldi a hegyre a fiát!
- Varázsló, most komolyan, nagyon hideg lesz a tél?
- Nagyon, borzalmasan hideg, iszonyú kemény telünk lesz!
A fiút gyötri a kíváncsiság, bátorságot merít, és megkérdi
- Tisztelettel kérdem, honnan tudja azt, hogy ennyire hideg tél lesz?
- Onnan, hogy az indiánok lent a faluban már három hete gyűjtik a fát.