Líra (268)

ALKOTÓ

Szeptember

 

 
Az ég szétszakadt
szürke szövetéből
vérző eső pereg,
fák bordái kilátszanak,
csupaszodó ágaik
karcolják a mord eget.
Lucskos avar fortyog,
mint elfojtott kiáltás,
az éj nedves lehelete
az ablaküvegen mindig más,
minden cseppben
álmodik egy maroknyi Hold.
 
A sz
Olvass tovább…
Megtekintések: 10
Hozzászólások 0
ALKOTÓ

Benned

 

Mint part a víznek, úgy simulok hozzád,
nálad ring minden hallgatásom,
ha nézel, bennem csillag támad,
reszket az éj, mint egy ittas álom.

Szemedben város, sötét, szomjas utcák,
hol lábad csókolja a kő hidegét,
de karomban tested lenyugszik,
s értünk áll a

Olvass tovább…
Megtekintések: 31
Hozzászólások 0
FŐSZERKESZTŐ

Árnyékos oldalon

13667666868?profile=RESIZE_584x

 

Úgy tűnik, visszatértem...
Lelkesen lopom az életet,
intelligens gépek 
vesznek rólam jelet.

Fölöttem árbócrúdon
hintázik – láthatóan serény –
infúzióspalackból 
cseperész a remény.

Egy orvos érdeklődik
jó érzés ideát?
bírná már erővel

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Szívverésnyire

 

 

Még úgy maradnék itt veled,

part alatt, hol ring az árnyék,

léptet egymásra simítva,

ütemre, ütemet vált'nék.

 

Ha friss fényekkel táncolok,

nem tudok kijózanodni,

megégetett a csillagod,

lelkem tőled szívverésnyi.

 

 

 

Olvass tovább…
Megtekintések: 50
Hozzászólások 2
ALKOTÓ

Elveszve

Elveszve

Másképp lehetett
volna
csak ügyelnem
kellett a jóra
de fárasztó volt
jó „gyereknek” lenni
menni akartam
mindenhonnan
menni csak menni

Észrevétlenül
szakadék szélére
léptem
zuhanok a mélybe
sziklák
körülöttem

Sikítanék
de úgyse hallja
senki
versemet most porba
í

Olvass tovább…
Megtekintések: 34
Hozzászólások 0
ALKOTÓ

Súlytalan


Furcsa játékot űz velem az élet

Sorakoznak az eltűntnek hitt emlékek
Mintha minden nap új fiók nyílna
Egy-egy tört pillanat a vállamat húzza
Felötlik mi voltam, s mivé lettem
Hideg a kezem, a szívem, a lelkem
Házam ereszén pattog a semmi
Jó lenne fut

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Idősóhaj

 

 

 
Puhán pillant az est... mintha Isten
selyemmel bélelné a légteret,
a messzeség zongorahúrján
sóhajtva pendül a menny-erezet.
 
Lágy, halvány pára úszik a téren,
mind emlék a varázsló nyárról,
az ég szemében könny rezdül éppen,
nem hull, csak szelíden szip
Olvass tovább…
Megtekintések: 41
Hozzászólások 1
ALKOTÓ

mama


megtanulta a kötést és az oldást
sorok közé búbánatot szőni
csomózni titkokat makraméra
s horgolni reményt ahol nincs

ma már csak foszló emlékeket foltoz
össze-vissza öltve gondolatait
de megsimogat remegő kezével
és szívemet szívével hímezi ki

Olvass tovább…
Megtekintések: 34
Hozzászólások 1

Témák címkék szerint

Havi archívum