A Küküllő mentén járok
anyám szíve hajt előre,
évek óta nincs már velünk,
kivittük a temetőbe.
Lába nyomát érzem , látom,
a szeme az én világom,
fogom kezét, amint mutat,
ahogy jelöli az utat.
A Küküllő mentén járok,
hegyet, erdőt, fákat látok,
amelyeket Ő is látott,
kövön járva úgy imádott.
S ma a nyomába én szállok,
kőre állva én kiáltok,
lelke ott jár, álmodozva,
itt hagyva e szép országot.
A Küküllő mentén járok,
szeretem e szép világot,
kőről kőre lépve járok,
anyám biztat, hát kiáltok.
anyám szíve hajt előre,
évek óta nincs már velünk,
kivittük a temetőbe.
Lába nyomát érzem , látom,
a szeme az én világom,
fogom kezét, amint mutat,
ahogy jelöli az utat.
A Küküllő mentén járok,
hegyet, erdőt, fákat látok,
amelyeket Ő is látott,
kövön járva úgy imádott.
S ma a nyomába én szállok,
kőre állva én kiáltok,
lelke ott jár, álmodozva,
itt hagyva e szép országot.
A Küküllő mentén járok,
szeretem e szép világot,
kőről kőre lépve járok,
anyám biztat, hát kiáltok.
Hozzászólások