Aminek éppen jó, annak gondolod.
Üres házban éjjel, nappali zajok.
Nulla alá zuhant a hőmérséklet.
Őszül. Elkezdtek hullani a legyek.
Odakinn kóbor kutyát kerget a szél.
Bár itt nem talál kukát, mégis elél
valamin. Szeretet, hit, haza, remény,
pincében a bor. Az úr ezen hegyén
nincs semmi kétely. Nincs olyan, hogy elég.
Csakis ő tudja, mit, hová teszel. Rég
figyel. Ő a tartásban rutinos kéz,
és a segítő, félig üres tenyér.
Eldöntötted sorsodat. Megannyi ér
lüktet benned, a ráncaid közti vég,
hogy rongy egy élet ez. Így kell lennie.
Majd ha elmész, kitörölheted vele -
Hozzászólások