Olvasnivaló (67)
Sorrend
mi lesz a fákkal, ha csak a levelekről írsz,
a folytonos változásról, grimmi hableányok-
kal tűzdelt hullámokról, vajon most épp
mit visz a víz - a Dunára gondolsz, aztán
a Tiszába lépsz; mindig van egy Közte -
csónakokkal
Nem láthatom ősz ráncodat, mely
búgó imádsággal sejlik gyermeked
szakadt ábrándjában. Találkozunk,
találkozunk az örök Igazságban.
Most még színezve haladsz, lehet
hogy meg sem őszülsz, mint virág,
melyről a dér visszaszé
A park az üdülőhely déli szélén, enyhe lejtőn nyújtózkodott. Látszólag minden szabályosságot elkerültek a zúzottkővel borított, keskeny utak a gondosan nyírt, füves rész között. A sárga keramitkővel szegélyezett, szürke a
mondom, a sorsok a végén
már a küszöbön együtt törölnek lábat,
kiszólásra várnak, … megszokták,
itt a porban, itt már
a megszólalásig hasonlóak,
egyformán sárosak, kimosakodtak,
a tulipánokból maradtak …
végül szagtalanná
már a küszöbön együtt törölnek lábat,
kiszólásra várnak, … megszokták,
itt a porban, itt már
a megszólalásig hasonlóak,
egyformán sárosak, kimosakodtak,
a tulipánokból maradtak …
végül szagtalanná
Őrület hajt át az embertengeren,
Milliárdnyi és mind más ,
Bár egyformának teremtetett.
Amint cseperedni kezd,
Hágni akar és hatalmas lenni,
Asszonyt, vártát, hegyet.
Szeretni, vagy csak
Szeretkezni, magját szétszórva
Me
A hosszú nevű hivatalban
nagy sokára mégis elfogadtak.
Közönyös-udvariasan,
magukban felsóhajtva,
kedvemért könyvállványt is
tologattak,
míg porlepte
aktám előkerült
és titkos életemre végül
fény derült.
Meglepően vastag