Jó néhány éve panaszkodnak az alacsony ingerküszöbű, öntudatos utasok, hogy meleg van a buszokon. Meleg van persze, hiszen a nagy ablakokkal ellátott, zárt kocsiszekrényben értelemszerűen koncentrálódik a hőség. Siránkoznak, és azt híresztelik, hogy a légkondi nem működik, sőt még kajánul vigyorogva fűtenek is rájuk a pokolbéli buszsofőrök.
Az extra klímát természetesen önállóan bekapcsolhatnák a nyűglődő, igényes panaszosok saját hatáskörükben, ha uszkve háromhavi fizetésüket feláldoznák egy használt, saját autóra. No, de nekik egyáltalán nincsen ilyen tervük, így semmiféle járművük sincs, amiben megtalálhatnák a klíma nyomógombot, sőt még a lakásukban sincs „erkondísön”, pedig ott az 1 m²-es WC helyiség többet ér, mint egy klímával felszerelt, tizenéves használt autó. Ők a jó környéken, remek közlekedésnél lakó spórolós inszájderek, akiknek mindig másra kell a pénz, ezért ilyen felesleges, saját cuccra nincsen igényük. Ők csupán az igyekvő, 54-féle adót fizető polgárok terhére, a 350 Ft-os vonaljegyért, vagy 9500 Ft-os havi bérletért cserébe, az autóbuszon, a trolin vagy a metrón szeretnék élvezni az euforikus wow-érzést és a közutálatnak kitett, agyonadóztatott autósokat megelőzve, álomtempóban suhanni a buszsávban vagy a föld alatt.
Egyre több a buszsáv, egyre több az autósokat és motorosokat hátrányba sodró, balesetveszélyes, rossz helyen kijelölt kerékpárút, fekete lyukként egyre több pénzt nyel el az ún. tömegközlekedés. Mindemellett a „tömegközlekedés” számait már jóval felülmúló részarányú autós és motoros társadalmat szinte közellenségként kezelik a törvényhozók, ennek megfelelően őket időről időre nyomatékosabban sarcolják.
El kellene dönteniük az illetékeseknek végre, hogy kik is fizetik valójában a révészt? Melyik réteg hajlandó támogatni erőn felül a „polgári”, kapitalista állam hatalmas harácsait, kik áldoznak szó nélkül az üzemanyagárakban lévő drasztikus adókra, a kötelező biztosításban megbúvó baleseti adóra, gépjárműadóra, átíratási illetékekre, regisztrációs adóra, autópálya, autóút matricákra, parkolási díjakra, okmánydíjakra, vizsgadíjra, bírságokra és büntetésekre? Summázni kellene, kik képviselik az igyekvő, munkabíró polgárokat és kik valójában még ma is a mámorító bliccelésen révedező, buszon, trolin, metrón és HÉV-en bámészkodó prolik? A felismerés eredménye szerint kellene az előnyök adását és hátrányok elszenvedését is mérlegelni. (A proli lételeme ugyanis a szabályok áthágása.)
Harminckét évvel a rendszerváltás után vélhetően nem kellene a Kádár rendszerhez viszonyítottan is nagyobb popónyalásban részesíteni az igényeskedő, panaszos proletárokat*, akik csak beteszik a hátsójukat a Mercedes, Volvo, Van Hool, Man buszokba és már 28-29 fokban is hallatják trollkodó nyöszörgésüket: ocsmányul fűtik a buszokat a kánikulában!
Félő, ebben a témában is eljön az idő, amikor majd a szabad Amerikához fordulnak súlyos panaszukkal, hogy tegyék végre rendbe a magyar tömegközlekedés hőmérsékletét. Amerika ugyanis hatékonyan segít, mivel mindenben kompetens. Ők jobban átérzik a kisebbségi kérdéseket is, hiszen elvégre náluk még néhány évtizede csak a buszok hátuljában utazhattak a színes bőrűek. Ők a 350 Ft-os vonaljegyért biztos megoldanák azt is, hogyan lehetne pálmaleveles migránsokkal hűvösre legyeztetni a forrófejű, nagyigényű, sóher prolikat, hiszen ők azok, akik gyermekeik számával és szavazataikkal nagyban az állam hasznára lehettek. Ezáltal érthetően teljesen közömbös, hogy Puzsér Róbert szerint a „proli” kifejezés új értelmet kapott a rendszerváltást követően: az igénytelen, ízléstelen, kulturálatlan, ám öntudatos és erőszakos ember jelzőjévé vált.
Mi pedig jól húzó, adókkal leszíjazott, türelmes igavonók csendesen klímázgatva araszolunk a dugókban. Napi 12 órás munkánk után estefelé talán hazaérünk.
*Proletár: a latin proles (gyermek) szóból ered, mivel a proletárok csakis gyermekeik számával és szavazatukkal lehettek az állam hasznára. Proletárok azok az emberek, akik nem rendelkeznek termelési eszközzel, így munkaerejük eladásából, bérmunkából élnek.
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Hozzászólások
Nem is csoda, hisz folyamatosan nyalja a hátsóját a politika a deklasszált elemeknek. Jószerivel a polgárok, a vállalkozók és az autóstársadalom húzza a szekeret. Erre mondják: "mindig azt a lovat ütik, amelyik húz".
Sajnálom, hogy elment melletted a lényeg: Az autósok fizetik a "révészt". Róluk húznak le hét bőrt, mégis az alacsony ingerküszöbű, öntudatos prolik panaszkodnak.
Havi 50-60 ezres bérletért már tényleg lehetne igényeskedni, 9500 Ft-ért viszont csak hálával tartoznak azoknak a példás közteherviselő vállalkozásoknak, akik ezt az olcsóságot és a "suhanó előjogokat" szponzorálják. Nehogy úgy véld, hogy a prolik havi 20-30 ezres adójából futja erre a kivételes olcsóságra a mai körülmények között.
Amikor legközelebb hátradőlsz a "magánsávban" suhanó piros hetesen és lenézel az araszoló autósokra, akkor gondolj arra, mennyire jó dolgod is van. Az 1,9 millió hazai vállalkozás működtetői semmi pluszt nem kapnak cserébe azért, hogy eltartják az országot. Ők a napi 12 órás munkájuk után is reménytelenül rostokolhatnak a néhol mesterségesen keltett városi dugókban.
A szóbanforgó társadalmi réteg tisztában van befolyásoló erejével és rendszeresen vissza is él vele - kiszolgáltatja magát. Az ún. polgárság viszont nálunk még mindig csak tinédzser korát éli, hasonlóan el lehet kaparni, akár a haszontalan pattanást.
Magam is a teherviselők méltányos támogatását tartom jogosnak. Fizessen a büdzsébe, aki előnyt akar élvezni, és tanulja csak a közlekedés szabályait a gyalogos és a kerékpáros is.
Mindenben így van ez sajnos. Leginkább azok háborognak, akik a legkevésbé viselik a közterheket. Jómagam sosem tüntettem a megélhetésemért, sosem kértem támogatásokat, beérem mindig azzal, ami van/volt. Egyesek viszont már a gyerekeket is kiviszik az utcára tüntetni, miközben ők dolgoznak legkevesebbet és selejtes munkájuk eredményéért ők vállalnak legkisebb felelőséget. Kiválóan tudják azonban motiválni az új generációt, hogyan lehet más érdekében verni a palávert.
Egy vérbeli proli mindenért háborog, nap mint nap uszít, ahol csak megfordul, de hogy pl. a lépcsőházban egyszer is kirázza a lábtörlőt, az eszébe sem jutna soha.
Figyelemreméltó írás, az illetékes ideológusok számára is bátran ajánlható.