csak lebegtünk, mint halak,
gyertyalángot ölelt
minden gondolat –
fogyott bő vacsoránk.
kinn esküvőt lestek –
vagy minket talán –
az étterem akvárium ablakán.
jött-ment a násznép,
menyasszony, vőlegény,
benn múltidézés folyt,
legénybúcsú – serény.
az emlékek szákjából
kibújt a szenvedély,
ficánkolt mint keszeg,
néhány mondata
fejemben még rezeg:
a sör – az nem pia,
az asszony – nem ember,
a medve – nem játék,
a hazugság – hányinger.
2007. szeptember. 21.
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Hozzászólások