Az udvaron keresgélt szemével Dávid, merre lehet most Bodri kutya. Kiabálni nem akart, mert így is összevissza beszéltek róla a szomszédok, hogy nincs ki a négy kereke, mert csak hiszi, hogy tud az állatokkal beszélni.
– Figyeljél ide, kispajtás,
Az udvaron keresgélt szemével Dávid, merre lehet most Bodri kutya. Kiabálni nem akart, mert így is összevissza beszéltek róla a szomszédok, hogy nincs ki a négy kereke, mert csak hiszi, hogy tud az állatokkal beszélni.
– Figyeljél ide, kispajtás,
Függöny résén lesett be Holdnak sugára,
álmélkodva vetült, a fekvő táblára.
Volt ott össze-vissza, négyzetráccsal tele,
sakktábla hevert ott, seregek is vele.
Bábuk heverésztek, Panka hagyta este,
fehérek feketék, csatákban elesve.
Aludt az ifjú hö
Szemtelen csillag pattog az égen.
Letartóztatni! – szól a parancs.
De az éget uram!
Csürhe! Majd én megmutatom, hogy kell.
Lohol, üvölt, rúg,
majd gazdástól elporlad egy bakancs.
Híres lett városunk, nagy dolog történt ott,
furcsamód esett meg az a titkos légyott,
mert lesántult máma a vasorrú bába,
kétszázhúsz volt csapott reggel az orrába.
Szépen indult napja, vígan igazgatta
reggel még az orrát, végre ne izgassa
az a
Hangyapát már a gutaütés kerülgette. Azóta, hogy a nap teljesen ki lett rekesztve a bokrok közül – mivelhogy az óriásfa árnyéka mindent betakart –, jobban hasonlított a hangyaboly egy megbolondult darázsfészekhez, mint egy otthonhoz. Mindenk
Akkor délután, még senki sem gondolta volna, hogy ez a nap összekuszálhatja az országhatárokat. A tévében épp egy unalmas film ment. A férfi már alig várta, hogy vége legyen, de csak ment a buta séma. Az eseményt a nézők fantáziájára bíz
Nagyon megörültem a levelednek, de kicsit meg is hökkentem attól, hogy beszereztél egy kis kecskét háziállatnak. Itthon valóban szép volt a „Mufurc”, és amikor ivartalanítottuk, már nem is volt olyan büdös, de mégis. New York
kibújik a szög és kibukik a baki
hamis mondatokkal színezi a száját
folyton fifikásan keveri a kártyát
csalafinta trükköt szajkóz neked
padlózni akar mert nem kedveled
fősodorból merít már a marka
júdáspénzért pun
Pitymallik immáron, fel-felvonyít egy kutya,
megkontrázza rögvest pár kakastorkú duda.
Másnapos a futár, a lyukon azért kilát,
meg sem áll kocsija, már nyomkodja a dudát.
Kertbenéző Kámea tekintete laza,
ahányszor felnit padkáz, felvisít a du
A történet az 1980-as évek elején lezajlott "forradalmi" eseményeket eleveníti fel.
Hatan ültek a Nysa mikrobuszban a MÁV laktanya előtt, az akácfa árnyékában.
Fellegvári – a pallér, Tatám – vagy másképp Tut (mint Tutankhamon) – a sofőr, Taxicar – a
Akinek ilyen barátja van, mint én, annak már nincs szüksége ellenségre.
Feri nagy barátja volt az alkoholnak és a nikotinnak, de egyszer csak, hatalmas akaraterővel, egy csapásra eldobta az üveget, a cigarettát és majdnem a kanalat is. Vá
Akkor jól indul egy dolgos este,
ha látom, hol van a kutya elesve.
Mikor meg nem, hát ráhajtok –
munkakedven dúl az átok.
Munkakedden? Már csütörtök,
munkaruhát ma sem öltök!
A szó elszáll, csak sírás marad –
egy tragédia ez a darab…
Szerintem –
Hangyányi emberek, kijelölt csapáson
vonulnak munkába, arcukon rémálom.
Elmúlt a hétvége, tisztulnak a fejek,
kezdődik újra az erőltetett menet.
Hajléktalan ágyaz, elrakja vánkosát,
a bokor alá rejti kartonvárosát -
balettozva tipeg, testét féreg
Száraz a szó, porzik: Már öt óra talán?
Útra hullt emberek sietnek szaporán.
Nyitott ablakokból krákogó köhögés
fröccsenve fakad ki, mint megérett kelés.
Beindul a reggel, motorja fúj – dohog,
álmos megállóba, hetes buszként csorog.
Felszállnak t
Nem is akartam én sosem versenyezni
- Pedig már egysejtű koromban is kellett -
Azóta sem tudom: több millió mellett
Valóban én győztem, vagy csak hagytak nyerni...
Gyertek, szavak, gyertek csak ide!
Hátha kisül egy sovány versike,
hogy legyen, ami lelkem megtöltse,
bár csituljon kissé éhes görcse.
Mert pénz ma sincs. Ma is az kapja,
kinek van bátyja, anyja, apja,
bisznisze, rangja, káeftéje,
bácsikája és nénikéje.
É
sor előttem, sor utánam,
verítékem lassan csorog,
feszültségét szigetelve
a fél város gumin csoszog.
vég nélküli járműcsorda,
az aszfaltgyepen vesztegel –
remeg az út –, s zajba fúlva-
hörögve, füstködöt lehel.
vár a pincér, portás, taxis,
köszön
A tízes éveim elején jártam. Mondjuk, úgy tizenkettő lehettem. A korombeli férfiak, a barátaim ekkortájt már teli voltak csajos sztorikkal. Jobbnál jobb nőkkel randiztak, sőt az egyikük már puszilkodott is.
Csak nekem nem volt mit mesélnem. Hiszen mé