kibújik a szög és kibukik a baki
hamis mondatokkal színezi a száját
folyton fifikásan keveri a kártyát
csalafinta trükköt szajkóz neked
padlózni akar mert nem kedveled
fősodorból merít már a marka
júdáspénzért puncsol lelke rajta
elfeledi régen mennyi szerény
dolgot tettél érte lett is remény
felturbózott sorsra nem volt rizsa
mégis lefordult a zsémbes nyanya
ne filózzál róla inkább feledd
ő sem tépelődik mi van veled
biztos helyre kerül ami kuka
égesd el emlékét itt a gyufa
Hozzászólások
Ahogy nézem az illusztrációt, a nyanya tanult, profi játékosnak tűnik. Persze Mirának is igaza lehet azzal, hogy csupán egyszerű szociopata.
A megoldhatatlan, értelmetlen zaklatásokon tényleg nem érdemes rágódni. Néhány "hamuban sült pogácsa" kíséretében útjára kell engedni a gazdaszervüket.
Kompakt, flott, kellően ironikus írás summás tanulsággal. Elismerés és kézszorítás!
Kihúzta a gyufát nálad ez a kedves "kártyavető". Tényleg bosszantó, amikor hosszútávon, önzetlenül segítünk valakinek, az alany viszont elkezd vetíteni és hálátlanul lefordul. Miután pedig rákérdezünk, allűrösen úgy viselkedik, mintha neki lenne sérelme, az ő kis szíve lenne megbántva. Az efféle viselkedés már konkrétan szociopátia, egyféle aszociális személyiségzavar, ami a mentális deviancia egyik fajtája.
Igazán jól prezentálod, miként kell elengedni az efféle provokálást.
Gratulálok!