tegnap szomorú voltam vesztett | tegnap szerettük egymást egész
a Fradi álmos is lettem nem aludtam | délelőtt aztán elkísértél a bankba
egész délelőtt csak arra vágytam mikor | cigarettát vettél és beültünk valahova
gyújthatnék rá megszomjaztam éhes is | pizzát ettünk sört ittál beszélgettünk
voltam állandóan csak panaszkodtam | észre sem vettük és ránk esteledett
vettünk néhány sörit egy üzletben | vásároltunk aztán hazavittelek én
hazavittél utána jól be is rúgtam | is hazajöttem és mosolyogtam
semmire nem emlékszem de | pedig semmi különös nem
írogattunk még a gépen | történt csak egész nap
ott aludtam el | boldog voltam
Veled | Veled
2007-02-16
Hozzászólások
Mennyi minden alakul át tizenhét év alatt - ugye? A zsenge boldogság világoszöld színe - akár a közlekedési lámpa - gyorsan vált át a felelős munka sárgájára. Nemrég pedig már a nyugdíjas kor figyelmeztetően piros fényei is bekapcsoltak.
Próbáljátok azért néha visszaállítani a lámpát zöldre! Ne feledjétek el, milyen volt ez a zsenge életszakaszotok, amikor együtt írtátok a verseiteket, és alapos tervek alapján közösen raktátok le egy teherbíró út alapjait.
Sok boldog "Veled | Veled" évet kívánok! A vershez pedig nagy gratula!
Ugye-ugye! Csak nézőpont kérdése az egész! :)
Nekem nagyon tetszett ez a forma. A témája is kedves, már - már megható. Szívesen időztem versednél.
Köszönöm, örülök, hogy tetszett!
A régi, szép idők... jó néha felidézni. :)
A kreatív ötletek viszik előre a világot. Így van ez az irodalomban is. Néhány könnyed gondolat és sajátos, játékos párhuzam időnként jobban kifejezi az érzéseket, mint számos bibliai vagy egyéb más, verejtékszagú klisé.
Tetszetős, innovatív verssel leptél meg. Gratulálok!
Ezzel a "verejtékszagú klisével" mennyire igazad van! Hány ilyennel találkozhatunk, és mégis ezek alatt tapsikolnak mindenféle klikkek-klakkok :).
Érdekes kísérlet volt ez akkori "munkásságomban". Köszönöm értő olvasásod!
Igen ötletes a vers formavilága, emellett a női-férfi vallomás jellege is életszerűen sajátos. Összességében egy remekül összefogott kivonatát látom a fiatal szerelmesek egy tetszőleges napjának. Nyugdíjas napjaitok is teljenek ilyen békés egyetértésben!
Kézcsók és méltatás!
Köszönöm/köszönjük :)!
Egy őskövület a hőskorunkból. Mondhatnám úgy is: drága jó kenyér!
Érdekes felfogású és formájú alkotás. Különlegessége, hogy egy nagy irodalmi igényeket támasztó verses portálon anno ez az opus átment a rostán és azóta is színesíti a maradandó kínálatot.
Nosztalgiával emlékszem vissza azokra az időkre, hiszen kis híján még fiatalok voltunk. Ahogy olvasom bevillannak a régi képek: a helyszínek, a beszélgetéseink és hogy akkor még nem vetettem meg a cefrét és a bagót (két hónappal a megírás után világosodtam meg). Igazán szép emlék, örülök, hogy hoztad.
Gratula + ötös pacsi!
Az, az, azok a régi szép idők! Amikor még - csaknem - ifjúi hévvel vetettük bele magunkat az irodalmárkodásba - aminek tulajdonképpen egymást köszönhetjük :).
Akkoriban olykor igyekeztünk megfelelni a megmondók által jónak, "trendinek" kikiáltott elvárásoknak, bár az sosem volt a mi stílusunk igazán. Ám az ilyen indíttatásból született opusok lettek az általad is említett "igényes" portálon sikeresek, maradandók(k). Persze ettől függetlenül, - kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de... - ez is az én gyermekem, és szép emlékeket idéz.