Híres lett városunk, nagy dolog történt ott,
furcsamód esett meg az a titkos légyott,
mert lesántult máma a vasorrú bába,
kétszázhúsz volt csapott reggel az orrába.
Szépen indult napja, vígan igazgatta
reggel még az orrát, végre ne izgassa
az a fránya pirszing, mit a fura divat
miatt minden reggel utálattal kirak.
Repdesett, ujjongott, romlott agyacskája,
seprű a jobbjában, baljában macskája.
Vőlegénye várta, az a Luci Feri,
ki forgószelekben, a pedált tekeri.
Az udvarra lépve dühe lobbant nagyra,
villanydróton trilláz cinkék énekkarja.
Utálja e népet, fecskenéppel egybe,
mert zajongnak fülébe, reggel délbe este.
Az a sok villanydrót kotta volt az égen,
hangjegyekként ültek, mint a dal, akképpen,
cinke, fecske, rigó, és még mennyi madár,
egymást tanítgatták, mint egy énektanár
Megszédült a némber, szeme kerekedett,
sikolyától ablak összerepedezett,
hiába nyávogott vinnyogva macskája,
zengett a drótokon madarak trillája.
Seprőjének nyelét szorosan ölelte,
szemét a drótokra igencsak szögezte,
dühének nyilait látásával lőné,
s a világot földdel tenné egyenlővé.
Lába közé kapta, kopottas járművét,
röppent, hogy kiélje csúfondáros tervét:
egyesével fojtsa beléjük a lelket,
s kiterítve lássa mindet egymás mellett.
Suhant is villámként drótok közt cikázva,
bár a kis sereg ezt még jobban csinálta.
Cinke csivit innen, fecske fecseg onnan,
seregély utánoz hangot valahonnan.
Dühe a némbernek elvette az eszét,
káromolt, sikongott, lengette a kezét.
Cikázott drótok közt, hangjegyeket űzve,
nem is érzékelte, mint rohan a tűzbe.
Kicsi fecske épp ott tanulgatott szállni,
és az apró vagány nem tudta megállni,
hogy piciny szárnyával csipiszt ne mutasson,
ettől a sok madár, vasorron mulasson.
Fordult is a bába a fecske nyomába,
hogy gyilkoljon újra, ahogy az szokása,
ám a langy melegnek billentette szele,
rút orrán a pirszing drótba akadt bele.
Villám lobbant ettől, elolvadt a vasorr,
átkát üvöltötte: pokol vigyen akkor.
Gyere értük drágám, édes Luci Feri,
te legyél, ki mindet mostan agyon veri.
Ott termett az ördög, haverjával nyomban,
belőlük a jókedv azonnal kirobban.
Nevettek a bábán, hisz az orra helyén,
arcának közepén, csipiszt hordott szegény.
Szepegve botorkált vőlegénye után,
tegyen rendet arcán, ne nézzen ily bután.
Pokol tornácán ül, várja orrocskáját,
hogy a Luci Feri megműtse hibáját.
Hozzászólások
Végigmosolyogtam vidám kis versedet a divatozó, pirszinges vasorrú bosziról. Tanulság: akinek vasorra van, ne hordjon pirszinget, vagy ne menjen magasfeszültésg közelébe :))).
A Luci Ferinél hangosan felnevettem, mert eszembe jutott ifjúságom pár szép éve, amikor egy nagyon vidám, fiatal csapatban dolgoztam első munkahelyemen. Ott volt két kolléga, akiket elneveztünk Vám Piroskának, és Draku Lajosnak.
Mosolyogtató, vidáman mesélős sorok mindamellett, hogy a vasorrú bábával anno gyakran ijesztgették a gyerekeket (elvisz a vasorrú bába!). Ma viszont már (a piercinges változata) inkább a madarakra gerjed. Szerencse, hogy épp nem gubbasztott a villanydróton egy rézfarkú bagoly... Abból micsoda kalamajka származhatott volna.
Gratulálok a versedhez!
Kedves Mira, valóban, ma már nem ijesztgetik a gyerekeket ilyen butaságokkal. A vasorrúnak nem sikerült a helyreállító műtétje, a rézfarkú bagolynak meg a legújabb hírek szerint addig tekergették a farkát, hogy villanymotor lett belőle. Remélhetjük, hogy még sok káros pacák úgy lesz kivonva a forgalomból hogy villanymotort, vagy generátort tekernek belőlük.
Köszönöm, hogy a cinkéket is bevetted a buliba. A cinkék viszont (ahogyan én is) nem csípik az elektromágneses térerőt, így kerülik a villanyvezetékeket. Inkább ugrálnak a fák gallyain és matatnak a bokrok lehullatott levéljászolában.
Egyébiránt igen jól mulattam a versed olvasása közben. Számomra annyira közeli, hogy hangos felolvasása elsőre is gördülékenyen ment, akár egy sokadjára ismételt interpretáció. Nos, a gyerekversíróknak ajánlom is az efféle kreatív szellemességet!
Ötös pacsi + nagy gratula!
Kedves László, a cinkék régebben nagyonis szerettek a drótokon ülni, de a vasorrú érzékennyé tette őket, így itt csak próbálkoztak, mégis hány másodpercig bírják a feszültséget. Az a helyzet, hogy ez a kegyetlen boszorka kavart mindig, de szerencsére a kis fecske kivonta a forgalomból, így megváltoztak a viszonyok a jövőt illetően, Meg is mutatom a következő kis történetben mennyire megváltozott a világ a rosszak nélkül. Az írásocska címe: Egérke műtétje.