- Vannak ugyan, akikben kételyeket támasztott az, hogy a két hónapja még a sziveszteri ügetőverseny nagy esélyesének kikiáltott Meggyvermut nagy csalódást okozott az előkészítő versenyen elért szerény eredményével, és most inkább a kitűnő formát muta
Olvasnivaló (64)
az eső már elállt,
óvatos fény csillan
a nedves köveken
olvasást mímelve
ülök a padon
s a magányos peronon
várom, hogy megjöjjön
a megkésett szerelem
hogy ideér egyáltalán
ma, holnap, holnapután?
sajnos azt nem tudhatom
ez most a legfőbb bajom
a
Bár a spaletták még be voltak húzva, riglizve, az öreg szeme úgy pattant fel hajnali négykor, mint a régimódi kakukkos órákon az időjelző madárka ajtaja.
Egy percig várt még, hogy az ébredéskor mindig rátörő heves szívverés megcsituljon, aztán óvato
A kisfiú megigazította a vánkost az öregember háta mögött, aki hálásan mosolygott rá s reszkető kezével próbálta megsimogatni a gyerek fejét. A mozdulat azonban jócskán elcsúszott, és a görcsös, erőtlen kéz a dunyhára hullott
Nem megyek sehová.
Ülök, bámulok magam elé, lábam keresztbe vetve, már zsibbad.
A füst, a hagyományoknak megfelelően mellközépig ér, bár most pipa, nem cigaretta.
Ha kihűl majd, ugyanolyan bűzös lesz ez is.
Szellőzetni kellene, de nincs kedvem ahhoz
A kivégzések is mindig hajnalban vannak… - futott át Galagonya agyán a gondolat,
mikor a hajnali hidegben Karcsiék háza, a disznóölés színhelye felé lépdelt.
Az hitte, hogy korán érkezik, de az udvar már úgy ki van világít
Az idén nyáron nekem
nem hullámzott a tenger,
nem hallottam morajlani,
nem láttam, hogy hal el
benne aranylón a Nap,
a kis fehér fodrocskákat
szaladni a partra,
és hogy az óriás hullámok
hogyan tajtékzanak,
miként törik meg
Kopasz gallyat úsztat a folyó,
csúszkál rajta lassú napsugár,
bokrok tövén elakad a szó,
könnye csordul, fázik a határ.
Kertem léce közt benéz a tél,
ősz bicegve, szemlesütve jár.
Néhanapján elkerülhetném,
rám terül
Türkiz csíkok tarkítják a mályvaszínt.
Titokzatos fények égnek a víz felett.
A nap lebukóban; lángol a feszület.
Az aranyozott Krisztus vadul izzik,
mint megszállott szemekben a mánia;
Aminek éppen jó, annak gondolod.
Üres házban éjjel, nappali zajok.
Nulla alá zuhant a hőmérséklet.
Őszül. Elkezdtek hullani a legyek.
Odakinn kóbor kutyát kerget a szél.
Bár itt nem talál kukát, mégis elél
valamin. Szeretet, hit, haza, remény,
pin
csöndben csüggedők
egyre többen és többen
a télközeli döbbenetben
megtelnek velük
a párától csillogó
nyirkos templomtetők
haldokló lakótelepek
és rozsdatemetők
néha szárnyrakapnak
seregestül