Harmatba botló hajnali vállak,
türkizbe forduló reggeli kék,
messzibe nyúló halk akarattal
sóhajok küldenek túlféli fényt.
Barnuló fákon zizzenő lombok,
sárba, ha mártják a rongyos esőt,
görbülő hangon a sárgarigó
átfuvoláz
Temérdek szenvelgést, selypegést, nyafogást,
vakságot értékre, álságos kifogást,
sok kéjsóvár nőt, aszottat vagy kebelben dúst,
kik ha meglátnak egy falatnyi férfihúst,
félrelökve a többi lírai banyát, sietve eljátsszák
a megértő barátot, szer