ALKOTÓ

A fák alatt

Ősz van már,zörögnek a leveleka fák alatt.Merre jársz?Egymagamban talález a pillanat.Nyár volt még,nevetve búcsúztála fák alatt.Elmentél.Azt hittem, hogyárva szívem meghasad.Tél közeleg,szikrázik a hókupaca fák alatt.Hazudtál.Azt ígérted visszajössz,csak várjalak.Tavasz is lesz,nyílnak majd az ibolyáka fák alatt.Jön tán más.Ki rám talál, s nem ígér,csak itt marad.
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Tokio, köszönöm véleményed, minden úgy van, ahogy látod. Ez egy kicsit danolós, eléggé naív, egyszerű, falvédős versike féle.:))))) Nem tudnám átírni, nem is akarom igazán, így akart jönni.
  • ALAPÍTÓ
    "..árva szívem meghasad..."
    Andi, ezt a sort én átgondolnám... Ez már jócskán lejárt szlogen, - kerülendő manapság.
    Ahogy Gyula is mondja, nagyon népművészeti alaphangot ad a versnek néhány taktus. Keményebben fogalmazva: imitt amott fellelhető a "falvédőszöveg".
    Jó lenne a struktúra, csak elgaloppírozod magad az egyszerű, "nyílnak majd az ibolyák"-féle - igazán naiv kifejezésekkel.
  • ALKOTÓ
    Gabi, Gyula, köszönöm!:)))
  • SZERKESZTŐ
    Négy évszak a fák alatt :)...testszett, Andi!
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum