ALKOTÓ

Aranyhal (2. vázlat)

A parton ücsörögsz,mint egy elhagyott játék.Lábak zártan egymás mellett,szoknyádon sófodrok,íriszed tükrében a pupilláktengermélyi kavicsok.A látvány csalétek,titkaid vakfoltba tömörülnek,és az agy lecseréli arra,ami a képbe illik.Felállsz velem szembe,mosolyod játszi,ajkad íze sós,hajad ragacsos a víztől,nemrég érhettél partot.Átkarolsz, mint az örvény,a fülembe súgod,hogy minden kívánságomteljesülni fog.Nem találom a szavakat,a partot sem érzem.Pedig minden a helyén.Ezegyszer én vesztem el.
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Jogos, köszi!
  • ALAPÍTÓ
    Így elsőre két dolog tűnt fel, amin változtatnék a versben: A ragacsos helyére tapad kerülhetne, és a hogy kötőszót felválthatná egy kettősponty.
    Elvarázsol a meseszerű történeted, mivel teljesen megtörténtnek hat.
    Gratula + nagy pacsi!
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum