SZÉPIRODALOM

Előszó

Ismét egy műfordítással készült dalverset hoztam el nektek. A dal egy nagysikerű francia musical a Notredami toronyőr történetének feldolgozásában hangzik el. A feldolgozás természetesen kicsit átfogalmazza Viktor Hugó regényének történetét ez egy kicsit megszelídített változat. Párizsban vagyunk karnevál idején, amikor mulatnak az emberek, és a Notredam előtti téren összegyűlt népség éppen a kikötözött és megkínzott Qasimódót gúnyolja, akinek szenvedésein csak egyvalaki segít egy bögre vízzel és gyengéd simogatással Esmeralda a gyönyörű cigánylány.

A téren van a történet másik két főszereplője is Frolo a Notredam főpapja és Phobeus a testőrség kapitánya. Természetesen mindhárman szerelmesek a gyönyörű cigánylányba.

Már többször szerettem volna ezt a dalt magyarul is meghallgatni és el is készült egyfajta azonos fordításban csak a nagyon igénytelen szövegkörnyezet miatt nem nyerte el a tetszésemet. Nekiduráltam magam és remélem sikerült a történethez és a gyönyörű zenéhez valamint a szereplők jelleméhez illeszkedő dalverset összehoznom.

A dalban egymás után szólal meg a három főszereplő és vallja meg az érzéseit a lány előtt. Három teljesen más jellem, és teljesen más tőről fakadó érzelem. Qasimodó a torzszülött, akiben a lány őszinte kedvessége és tiszta jósága lobbant fel olyan szerelmet, amiről maga is tudja, hogy viszonozhatatlan. Frolo a nagyhatalmú főpap, akit a lány tiszta hite és a szűzies szépsége csábít el, noha lenézi, söpredéknek tartja a lány népét. Phobeus-t a sármos kapitányt

meglepi a lány őszinte szerelme és szépsége, táncának erotikus kisugárzása és még a jegyesét is elhagyja ezért a szerelemért.

Megkísérltem  megformálni ezt a három szereplőt a dalban, remélem sikerül és tetszik majd.

Belle- Vágy

(Quasimodo)

Vágy

Ez talán egy torzszülöttnek is lehet.

Táncol Ő, mint pillangó virág felett.

Törékeny szépség mégis vérem perzseli.

Gyöngéden simogatta meg a fejemet.

E bájos lány engem a sárból felemelt.

Szentjeid közé fogadd be őt Notredam.

Ő

Kínomat egyedül csak ő értheti meg.

Lényéből árad ez a tiszta szeretet.

Oh, Lucifer miért mutattad meg nekem,

Mily csábítóan szépséges Esmeralda.

(Froló a főpap)

Vágy

Ismeretlen szorongás és furcsa láz.

Láttam Őt az oltár előtt, ahogy állt.

A napsugár font teste köré glóriát.

Szépsége megidézte szent Magdalénát.

Egy cigánylány, akit a zord utca nevel.

Táncától forr a vér a bűnös lelkekben.

Vágy

A buja vágy ágyába csábít engemet.

A szenvedély felőrli minden hitemet.

Oh, Notre-Dame pokolba ránt e szerelem.

Imába foglalom neved Esmeralda.

(Phobeus a kapitány)

Vágy

Megrészegít, kábulatba ejt egy lány

Szűzies szépségével csábít el

Mint a sirály, ahogy lebeg a víz felett

Úgy táncol Ő oly lágyan, kecsesen.

Nem kell nekem már kínzó fáradt szerelem

Szivárvány kell, e vágy mit Ő ad énnekem

Ő

Lépte nyomán, a zöld mezőn virág terem

Szeméből sugárzik a tiszta érzelem

A vágy, amely a jegyesemtől elszakít

A szerelem karodba hív, Eszmeralda

(mind együtt)

Ki bántja Őt ne leljen nyugtot sohasem.

Szentek közé fogadd be lelkét Notre-Dame.

Ö

Tisztaszívű és varázslatos kisvirág.

Romlatlan bája fogva tartja lelkemet.

Oh, Lucifer miért mutattad meg nekem,

Mily végzetesen gyönyörű Eszmeralda.