ALKOTÓ

Bús, őszi dal

"Ez itt az, ősz. Ha rád fúj, összetörsz.Menekülj! Menekülj!" ApollinaireSzívedet jeges szelek rázzák.Kegyetlen fegyelmet ketyegaz óra, és sorra megalázzákálmaidat a reggelek.Megfáradt napfény jár vigyázvalármafákká lett fák hegyén.Pajzsodért nyúlj, ne sarkig hátratárd most az ajtód, te, szegény!Tavaszt várnál, de rossz hírt hoznaka tépett, megsápadt levelek:martalóc szelek eloroznakminden gyűjtött nyár-meleget.Dolgoztál, mint hangya, hiába.Látod, nincs mivel kitelelj:üres a boly, halott a bábja.Légy hát tücsökké! Énekelj!
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    :)
    Lehet, hogy nagyon is egy húrt pengetek most, de hát aktuális, és azt is látom, hogy a tagok közül sokan ott vannak az őszi nap-éj egyenlőség környékén korban és időben.
    Probálok egy ciklust összehozni ezekből az őszt váró, őszt félő versekből.
  • SZERKESZTŐ
    Ilonka, olyan jók ezek az "őszikéid", nagyon szép allegóriákra építed, érthető, érezhető minden sora.
    Bizony itt az ősz - most minden értelemben - de csak énekelj bizony! Énekelünk, borulunk felállunk, csak így lehet! :)
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum