SZÉPIRODALOM

„ … Az ellátási területen kívüli lakcímmel rendelkező gyermekek átmeneti, vagy tartós nevelésbe vételére egy esetben sem került sor. Lakcímváltozásra a gyermek  gondozása-nevelése alatt került sor, az anya lakóhely változtatása következtében. Ezt a problémát a  … -i Önkormányzat Hivatala ellenőrzési jogkörében eljárva észlelte, és az  …  év -ben végzett ellenőrzése során, állásfoglalást kért a Regionális Szociális és Gyámhivataltól. A Regionális Szociális és Gyámhivatal válaszában kiemelte: MINDEN ESETBEN a GYERMEK MINDENEKFÖLÖTTI ÉRDEKÉT kell szem előtt tartani, a gyermek esetében semmivel sem indokolható gondozási helyváltoztatás, mivel az számára súlyos lelki traumát okozna…” / egy gyermekvédelmi intézménynek, az  Államkincstári ellenőrzést követő, arra reagáló leveléből./

„ … napján  gyámhatóságot értesítette a … -i Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója, hogy a város környéki erdőben tartózkodik egy család két kiskorú gyermekével együtt. … Megtaláltuk a család lakóhelyét, mely egy kukoricatábla és egy sűrű, nehezen megközelíthető bokorsor között felállított, (az úttól kb. 2 km-relévő) nylon-darabokból, zsákokból összetákolt sátorból állt. A sátor aljára igen koszos, erősen szennyezett szalmazsákok, és ruhadarabok voltak behajigálva…. A sátor mellett – valószínűleg a kukából összegyűjtött, bizonytalan eredetű, és állagú, penészes – ételmaradékokat, száraz kenyeret, egyebeket. Kis idő múlva előkerült az apa, két kiskorú gyermekkel együtt, akik közül az egyik mezítláb volt, talpa tele tüskékkel…” /… város önkormányzata jegyzőjének két gyermek ideiglenes elhelyezéséről szóló, elsőfokú gyámhatósági jogkörében hozott határozatának indoklásából./

„A megyei önkormányzat, illetve a megyei jogú város önkormányzata Gyvt. szerinti otthont nyújtó ellátás biztosítási kötelezettségét a gyermek – ideiglenes hatályú elhelyezését, illetve átmeneti nevelésbe vételét elrendelő – gyámhatósági határozatban megállapított lakóhelye határozza meg azzal az eltéréssel, hogy

-          amennyiben a gyermek lakóhelyét a gyámhatóság a nevelőszülő lakcímén, vagy a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat címén állapítja meg, az önkormányzati ellátási kötelezettséget a gyermek ezt megelőzően bejelentett legutolsó lakóhelye – annak hiányában bejelentett legutolsó tartózkodási helye – alapozza meg, melyet a gyámhivatal határozatában megjelöl. A megelőzően bejelentett lakóhely, tartózkodási hely fogalmába nem érthető bele a korábbi nevelő- és/ vagy helyettes szülőhöz, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekbe történő bejelentett lakóhely, és tartózkodási hely,

-          amennyiben az ideiglenes hatályú elhelyezést, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételt megelőzően a gyermek nem rendelkezett sohasem bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, a megyei önkormányzaté az ellátási kötelezettség, a tartós nevelésbe vétel teljes időtartama alatt az önkormányzat ellátási kötelezettsége változatlan.” / a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló, 2009, évi CXXX törvényből: 3. sz. melléklet, Kiegészítő szabályok, 9. pontjából./

„A család állandó lakcíme: …. (más megye – a cikk írójának megjegyzése), a tanyaépület állaga azonban olyan mértékben megromlott, hogy el kellett költözniük. A család … év … hó … … nap napján  …re költözött  (más megye – a cikk írójának megjegyzése) ahol a … szám alatti átmeneti otthonba költözött … Az átmeneti otthont egy év után el kellett hagyniuk, innen, kerültek …-ra, egy kedvezőnek tűnő albérleti hirdetés után (más megye – a cikk írójának megjegyzése). A megtakarított, mintegy … forint összeget albérleti díjra, rezsi költségre, valamint a lakásból hiányzó dolgok pótlására fordították. Szülői háttérre nem számíthatnak, korábban maguk is állami gondoskodásban részesültek. Az apa munkanélküli, saját jövedelemmel nem rendelkezik, az anya két gyermekkel GYES-en van, jövedelme családi pótlékkal együtt 51.000 forint. … A család … -én azzal kereste fel a Családsegítő Szolgálatot, hogy nincs mit enniük. … A Családsegítő Szolgálat aznap még élelmet gyűjtött a családnak, azonban ez csak egy-két napig jelenthet megoldást.. A gyermekjóléti szolgálat álláspontja szerint… elkerülhetetlen a kiskorúak kiemelése a családból. … A gyámhatóság megállapította, hogy az ideiglenes elhelyezés feltételei fennállnak.” /… város önkormányzata jegyzőjének két gyermek ideiglenes elhelyezéséről szóló, elsőfokú gyámhatósági jogkörében hozott határozatának indoklásából./

„A Regionális Szociális és Gyámhivatal válaszában kiemelte: MINDEN ESETBEN a GYERMEK MINDENEKFÖLÖTTI ÉRDEKÉT kell szem előtt tartani, a gyermek esetében semmivel sem indokolható gondozási helyváltoztatás, mivel az számára súlyos lelki traumát okozna, és ezáltal károsan befolyásolná személyiségfejlődésüket. Különösen, ha az anya többször változtat lakóhelyet. Megoldási lehetőség ellátási szerződés a két megye között. de kétséges, hogy erre a másik megye halandó-e (elutasítás esetén gondozási helyváltoztatásra lenne szükség), illetve nincs garancia arra, hogy az anya nem változtat lakóhelyet, és így újabb és újabb intézkedés válik szükségessé… méltánytalan lenne, ha ők (t.i. a gyermekek!!! – a szerző megjegyzése) viselnék ennek… következményeit… „ / egy gyermekvédelmi intézmény Államkincstári ellenőrzést követő, arra reagáló leveléből./

Röviden, egyszerűsítve próbálom összefoglalni: A szabályozás szerint az önkormányzat a normatív állami támogatásra való jogosultságát: a szülők állandó lakhelye, ideiglenes tartózkodási helye alapozza meg.  Ez azt jelenti, amennyiben az érintettek lakcíme, tartózkodási helyük változik, az ellátást végző önkormányzat már nem jogosult az állami támogatásra. A megoldás tán az, hogy tologassuk a gyereket nehezen megszokott környezetéből a támogatásra jogosult önkormányzat intézményébe, mint egy sakkfigurát? És ha a szülő vándorol az országban? És évente többször? Tologassuk a gyereket épp, hogy csak, nehezen megszokott környezetéből, mint egy sakkfigurát? Vagy „tartsuk ingyér”, az állam szerepvállalása nélkül?

Csak még annyi: a szülők lakhely változatásának annyi oka lehet. Az esetek többségében nem úgy van, hogy ide-oda csinálok, elpottyantok egy apróságot, aztán menekülök a nevelés kötelezettségei alól. Az esetek többségében csak a menekülés igaz. Sokan próbálnak azért menekülni, mert nem akarják a gyereküket állami gondozásba adni. (Előbb-utóbb, miután eltartani nem tudják, szerencséjükre, vagy szerencsétlenségükre, a gyermek ellátásra kerül.) Mások munkát keresnek, vándorolnak az országban.

Más: korai fejlesztés, gondozás, fejlesztő felkészítés. A szakmához értők nagyon jól tudják, miről van szó. (A jogszabály szerint „sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása.) Fogyatékos gyerekekről van szó. Testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékosokról, autistákról, fejlődésük organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatti sajátos nevelési gyerekekről van szó. Had ne soroljam tovább. Nevelésüket, oktatásukat speciálisan, erre szakosodott szakemberek, pedagógusok végzik. És ez nem szakma, inkább hivatás. Az ellátás (bocsánat), jobb, ha inkább törődést mondok, során szoros kapcsolat alakul ki a gyermek és a pedagógus között. Szeretet. A gyerekek kapaszkodása. Máshogy nem lehet ezt a munkát végezni, kölcsönösen kialakult bizalom, szeretet nélkül nem lehetne eredményt elérni, mégoly apró lépésekben sem.

Ja! Jut eszembe, a foglalkozásokat (mármint a szeretetet, a törődést) dokumentálni kell, különben támogatás „nuku”.

Ja! És még jut eszembe, a támogatás csak „szorgalmi” időszakra jár, magyarul a tanév időszakára. Szóval, júliusban, augusztusban ezek a gyerekek (átmenetileg) tudnak önállóan enni, be tudják kötni a cipőfűzőjüket, kommunikációjuk mindenki számára érthetővé válik, és a súlyos fogyatékosokat pelenkázni se kell. Szóval mindent megtanulnak! Ez maga a csoda! Úgy látszik, mindenre van megoldás, csak szabályozni kell. Köszönjük!

Ja, és jut még eszembe: pénzhiány miatt – okait most ne firtassuk – zajlik az ilyen gyermekek „ellátását” végző intézmények „racionalizálása”. Magyarul: átsakkozzák a gyerekeket, áttolják őket más intézménybe, a velük foglalkozó pedagógusok jó része meg „csak” állását, egszisztenciáját veszti el. A gyerekek meg … erről most nem kívánok beszélni.

És nem haragszom ám senkire. „Csak” több mint húsz évük állt az ” illetők” rendelkezésre. És mindegy, „konstruktív” ellenzékben, vagy kormányban. És ugyanazok az arcok, ugyanazok az ígéretek. Csak hát nékik leginkább az a gondjuk, hogy gyerekeiket melyik magániskolába írassák, melyik a legjobb teniszakadémia, és fogalmuk sincs arról, milyen az, ha a hónap közepére elfogy a kosztpénz, ha nincs pénz befizetni a gyerek (kötelező) osztálykirándulását…

Egyebekről nem akarok most beszélni. Tudnék.