Ma elcsodálkoztam, ahogy felnéztem az égre én,
milliárd csillag egy pici szempárba hogy belefér,
és mégis a messzeség, a távol oly határtalan,
a föld, mint porszem a végtelenben milyen súlytalan.
Elcsodálkoztam, ahogy szerelemmel néztelek én,
egy égi álom fénylő tündérszárnyon repült felém,
leírni nem lehet, hogy milyen nagy kincs a szerelem,
pici szívbe belefér az egész világegyetem.
Hozzászólások
Megtisztelő, kedves vers, tetszik.
Mostmár mobilon is 2 X 4 sorban jelenik meg. Ha eddig nem úgy láttad, akkor hoztál valami tördelést befolyásoló kódot egy másik felületről. A szerkesztősávban van egyébként egy formázást eltávolító ikon a "Clear formatting" gomb, amellyel törölheted a kijelölt szöveg idegen formázását.
Köszönöm Míra!
Most szóltak, hogy Samsung telefonon átmegy a sorvég a következő sorba. Nálam viszont tökéletesen reszponzív, igaz az enyém aránylag új készülék.
Pontosan tartod a 15-ös szótagszámot.
Rendkívül hálás körülmény, ha felnéz valaki az égre, és arról is az imádottja jut eszébe. A gigantikus csillagok, az elképzelhetetlen messzeség, az űr elborzasztó hidege ellenére fellángoló szerelmes gondolat hűen jelzi, hogy számodra a kedvesed maga a világegyetem.
Gratula + ötös pacsi!
Igen, úgy látom hogy itt sokan figyelembe veszik a szótagszámokat is, ami nem baj, inkább én szégyellem magam, mert be kell hogy valjam, van olyan versem, ahol ezt nem is ellenőriztem annyira könnyen és gördülékenyen állt össze. Köszönöm szépen a figyelmes, tapintatos hozzászólást!🙂