Magam vagyok.
Az Ég csak úgy ragyog
Mégsem látom- szemeim vakok...
Megrajzolom magamnak az álmaimat,
s lelkem mappájába gyűjtöm e rajzokat.
Az éj csöndjén át beszökik hozzám szavaid halk zenéje...
Egy dallamot hegedül a fülembe.
Magam vagyok.
S mintha minden rendben volna, elalszom.
Hideg kúszik a hátamon felfelé...
a hiányodtól fázom, és az ég csak ragyog.
Apa, magam vagyok!
Hozzászólások
Nagyon szép... Fájt olvasni árvaságod sóhajtásnyi jelét...
Ölellek szeretettel, gratulálva versedhez.