a járdák galambjárta öreg pora
szegett szárnyú elsuhant
évekre lett írva elmosódott neved
béke ahogy a feneketlen kút mélyére
nézel ki tudja mennyi áldott s
édes hajnalodó pillanat esővize
veszett ott el s bedobott égi
kacatok esési pályája dereng
s tarka szívek gyűrűznek
félhományos eseményhorizontján
az Újhold vigyázta eliramlott
párosan-fehérlő jelenlétnek
s középarányosban áll a foghíjas
felejtés s holmi naftalinba tett
a lélekből előkerült holocén lelet
közt a Várkerület sóhajtó hűsége
s halott virágok álmán egy régvolt
ránk mosolygó délután az
Erzsébet-liget igen az illatozó
hang amely hozzám szólt
egyszerű ártatlan tarka varázslat
mely lágy tavaszi esőket szakasztott
s emlékét rejti a feneketlen kút
a botanikus kert ősfái tudják csak
ahogy kéz a kézben szaladtak
immár tovatűnt angyali körmozgás
időző felhők Sopron fölött
talán még várhatok halkan kéklő
otthont ahogy utoljára szól
hiányodból is elmúló hangod
mintha még mindig várnál
váratlan egy kóbor alkonyt
szelíden ölelve bár kútmély
már e tegnap s a lélekre
surrogón leszáll majd
szürkén távolodva búg
a galambalakú remény
kortalan villanás korosodó este
az utolsó zöld-sárga vonat
rég elment de a lélek őrzi
annyiszor utánaszaladó
piros kabátos szenvedélyed
Alkotói biográfia: Erdős Márton
"Per aspera ad astra."
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Interjú tabuk nélkül 7. / Online beszélgetés főszerkesztőnkkel, Czinege Lászlóval
Márkus Míra publikálta: május 11, 2019, 10:00, Online beszélgetés
Kortárs magyar irodalom.
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Témák címkék szerint
- szépírások (501)
- vers (311)
- versek (132)
- líra (130)
- novella (104)
- szépirodalom (103)
- próza (92)
- tokio170 (81)
- olvasnivaló (72)
- irodalom (44)
Havi archívum
2026
- szeptember (6)
- augusztus (5)
- július (6)
- június (7)
- május (9)
- április (10)
- március (3)
- február (32)
- január (21)
2025
- december (5)
- november (6)
- október (8)
- szeptember (6)
- augusztus (3)
- július (2)
- június (3)
- május (9)
- április (9)
- március (12)
- február (8)
- január (16)
2024
- december (17)
- november (8)
- október (6)
- szeptember (7)
- augusztus (5)
- július (4)
- június (7)
- május (9)
- április (10)
- március (4)
- február (8)
- január (1)
2023
- december (7)
- november (1)
- október (2)
- szeptember (3)
- július (2)
- június (4)
- május (2)
- április (5)
- március (6)
- február (8)
- január (8)
2022
- november (2)
- október (2)
- június (1)
- május (1)
- április (3)
- március (1)
2021
- december (1)
- november (2)
2020
- augusztus (1)
- június (2)
- április (2)
2019
- december (1)
- május (1)
- január (3)
2018
- december (1)
- november (6)
- október (1)
2017
- június (1)
- április (1)
2016
- december (2)
- szeptember (1)
- április (3)
- január (3)
2015
- december (5)
- szeptember (1)
- augusztus (1)
- május (10)
2014
- október (1)
- szeptember (1)
- augusztus (6)
- július (1)
- június (6)
- május (7)
- április (6)
- március (13)
- február (13)
- január (7)
2013
- december (6)
- november (7)
- október (15)
- szeptember (7)
- augusztus (9)
- július (4)
- június (5)
- május (6)
- április (12)
- március (19)
- február (3)
- január (9)
2012
- december (15)
- november (10)
- október (14)
- szeptember (23)
- augusztus (17)
- július (8)
- június (10)
- május (17)
- április (30)
- március (24)
- február (27)
- január (27)
2011
- december (22)
- november (41)
- október (22)
- szeptember (41)
- augusztus (30)
- július (41)
- június (20)
- május (16)
- április (12)
- március (14)
- február (24)
- január (41)
2010
- december (16)
- november (10)
- október (13)
- szeptember (32)
- augusztus (8)
- július (12)
- június (13)
- május (17)
- április (31)
- március (22)
- február (26)
- január (47)
2009
- december (36)
- november (54)
- október (43)
- szeptember (21)
Hozzászólások
Kedves László! Megtiszteltetés számomra a tűpontosan találó, a versem lényegét és művészi igényre törekvő mondanivalóját kiválóan megvilágító műelemzésed. A 4 Dimenzió Online fórumára is igyekszem jó darabokat hozni. Úgy érzem, sikerült. Alapvégzettségem történész, de jobb, ha úgy fogalmazok: történész agyam és irodalmár szívem van. Nagyon szeretek a mélyrétegekben kutatni és mélyfúrásokat végezni. Noha nem vagyok natív soproni, tizenkét évvel ezelőtt egy ideig éltem ott, egy nagy szerelem kötött oda. Utoljára ott voltam felhőtlenül boldog, szóval van tapasztalatom erről. Tudom, hogy milyen a teljes élet. Akkor is, ha rövid időre adatott csak meg. Ez a vers is tulajdonképpen mentőakció, értékmentés. Olvasóimat is bíztatni szeretném, hogy van megvalósult boldogság és a remény valóban galambalakú! Hálásan köszönöm Neked, hogy Főszerkesztőként ekkora pozitív figyelmet kaptam Tőled! Végezetül, újra mondom, amit mi irodalmárok tudunk: A szépirodalom folyamatos diskurzus. Barátsággal: Marci
Versed egy lenyűgöző érzelmi archeológia, amely a múlt rétegeibe és Sopron patinás kulisszái közé invitálja az olvasót. A mű nem csupán a hiányról mesél, hanem az idő múlásának és a megőrzés vágyának mélyen megindító, szelíd monumentuma.
Szemléletesen ötvözöd a hétköznapi, szinte kézzelfogható emlékeket (a naftalin illata, a piros kabát, a zöld-sárga vonat) a kozmikus és tudományos metaforákkal, mint a „feneketlen kút” vagy az „eseményhorizont”. A Várkerület, az Erzsébet-liget és a botanikus kert ősfái itt nem csupán díszletek, hanem a lírai én belső utazásának és a „tovatűnt angyali körmozgásnak” a hűséges tanúi.
Bár műved hangulata melankolikus, a végső kicsengése mégsem a veszteségé. A „galambalakú remény” és a lélekben örökké élő „piros kabátos szenvedély” képes felülemelkedni a felejtésen és az idő múlásán. Erőteljes, képekben gazdag modern líra, amely egyetlen régvolt hang varázslatával ragyogja be a korosodó estéket.
Gratula + ötös pacsi!