Tizenöt évvel később*
Szakmári és a fia:
Hortobágyinét a bírósági procedúrát követően kitartóan gyalázta és zaklatta – névtelen levelekkel bombázta – a néhai szomszéd, Szakmári. Az asszony nehezen bevállalt feljelentése után végül tetten érték a spicliként is közreműködő, dörzsölt taxishiénát.
Szakmári lebukását követően kiderült, hogy ő szervezte a lakótelepi térfigyelők törvénytelen akcióját Béla otthonában. A két rendőr felelősségre vonása után viszont durván összekaptak Hortobágyinéval, így fajult a spion részéről bűncselekmény-sorozattá a bosszúállás. Az iskola előtt ő és a fia rongálták meg több alkalommal, és öntötték le kromofággal az asszony autóját.
Kiderült az is, hogy a hamisan tanúzó rendőrzászlósnő Szakmári szeretője volt. Hortobágyi a kutyájának épp far-hátat vásárolt a rendőrséggel szemközti piacon, amikor megpillantotta őket, ahogy ebédelés közben, a csarnokban lévő kifőzde asztalánál nyalták-falták egymást.
Szakmárit utolérte a karma, csúnya balesetet okozott 4-es úton. Fuvarja végeztével száguldott vissza taxijával a reptérre, ám szokása szerint aznap is káfos volt, így rosszul mérte fel a távolságot, és előzés közben felöklelte egy szembejövő autó utánfutóját. A karambol következtében súlyosan megsérült a lába, maradandó fogyatékosságot szenvedett.
Szakmári butára drogozott fiát lecsukták kábítószer terjesztésért. A fogyasztást azonban később sem tudta abbahagyni. Olyan eset is előfordult, hogy kihajtott a kapun a mopedjével és nekiment az úttesten szabályosan haladó autó oldalának. Darabokra törte a kismotort, ám alig hogy feltápászkodott, magából kikelve ordította:
– Be vagy tépve te beszaurusz állat, nem csipázod, hogy jövök?
A kis Szakmári a jól jövedelmező drogfutárság híján egyre olcsóbb szereket használt. Korai halálát a bika nevű drog okozta.
Labanc Lajos őrmester és Varró Tamás törzsőrmester:
Labanc Lajost, a kopasz rendőrt áthelyezték a fővárosból. Új szolgálati helyén viszont rövidesen fülön csípték a külföldiek sorozatos zsebre bírságolása és az autópálya parkolókban „itt a piros, piros-hol a pirost” játszók támogatása miatt. Börtönbüntetése letöltését követően prostituáltakat futtatott Németországban. Ügyes striciként öt évig élt nagy lábon, végül azonban külföldön is lebukott és kiutasították.
2020-ban idehaza újból vétett a törvény ellen, embercsempészeten érték tetten. Jelenleg börtönbüntetését tölti.
Varró Tamás a bírósági végzés után még kilenc hónapot dolgozott a rendőrségnél. Leszerelését követően visszavonult falujába, ahol állattenyésztéssel foglakozik.
Az ügyészség kirendelt bírósági képviselője, Zsoldos Bettina:
Az ügyésznő – a taxis támogatására kirendelt védelem képviselője – lelkére vette e a bíróságon elszenvedett, szerinte méltatlan blamázst. Emellett a vád képviselőjeként – érthetetlen okból – egyedül ő vette komolyan az elítélt rendőrök védekezését. Ennek megfelelően minden hivatali lehetőségével és eszközével betartott Hortobágyinak. Ő intézte el, hogy elkéssen másodfokra a súlyosbításért előterjesztett fellebbezés. Szintén az ő közbenjárására nem került vissza az ügy aktája a kerületi bíróságra. Mindemellett azonban még egy alattomos – saját köreiben viszont jól bejáratott – csapdát is felállított:
Felkutatott két beszervezett személyt Hortobágyi ismeretségi körében és érzékenyen motiválva, rámozdította őket a taxisra. A két informátor a másodfokú bírósági döntést követően rástartolt Bélára és megpróbálták a szájába adni, hogy ő támadta meg a rendőröket. Béla furcsállotta a két – szinte a semmiből előtűnt – régi ismerős hirtelen jött érdeklődését a sorsa iránt, de azért a jól előkészített, ügyesen bedrótozott találkahelyeken elmondta nekik szép sorjában – elejétől végéig a valós történetet.
A hálózati emberek egyike ugyanaz a taxis volt, akitől Béla uzsorakamatra kölcsönt kapott. A másik pedig egykori barátnője, akivel akkor már huszonöt éve békésen szakítottak.
Zsoldos Bettina nem volt elégedett hivatali előrejutásával. Mivel a hivatalos eljárásokat öncélúan befolyásoló szokásai rögzültek, felettesei egyre inkább elhatárolódtak tőle. Két évvel Béla ügyének elévülése után egy sztárügyvéddel akasztott tengelyt, mivel sajátos meggyőződésének útjában álló bizonyítékokat próbált eltüntetni.
Zsoldos Bettinát végül fegyelmi büntetést kiszabó, jogerős határozattal elbocsátották állásából. Az önhatalmú jogásznő – talán nem is véletlenül – ugyanazon az alföldi településen szerzett jegyzői állást, ahová Varró Tamás, egykori rendőrtörzsőrmester állattenyésztőként visszavonult.
Hortobágyiné és Lina:
Fejlesztőpedagógusként Hortobágyiné nem is sejtette, hogy szociológia szakon majd fontos lehet a matematika, így elintézte, hogy Linát felmentsék matekból diszkalkulia miatt a gimnázium utolsó két évében. Alaptalanul lelkendezett Béla, amikor húsz évesen sikerült lányának felvételiznie az egyetemre. Örömében hiába árasztotta el ajándékokkal, és hiába vette meg a kért, spéci laptopot, Lina félévkor minden értesítés nélkül otthagyta az egyetemet – mivel a statisztika nem feküdt neki –, és munkába állt. Apja felajánlotta, hogy ez esetben legalább dolgozzon náluk, ám Lina következetesen elutasította az ajánlatát. Csakis az anyja újabb, habókos álma foglalkoztatta: bekerülni a Színművészeti Egyetemre. Béla sejtette, hogy nem lesz belőle siker, mivel az ő génjei az előadóművészet gyakorlását nem támogatják. Ő ugyanis annyira lámpalázas, hogy saját versét sem képes profi módon interpretálni, ha idegenek figyelik, sőt még azt sem szereti, ha munkavégzés közben szemmel tartják.
Lina ennek ellenére próbára tette magát a színész felvételin. Sajnos sikertelenül, az utolsó rostán kiesett.
Lina mindenképp az anyja elképzelését akarta megvalósítani, így iránymutaásnak vélte, amit az újabb színészrostán kérdeztek tőle: miért nem próbál inkább a vágó pályán érvényesülni?
No, erre rögvest be is indult a vágó-fanatizmus. Korábban már elvégzett egy OKJ-s tanfolyamot, aminek az égvilágon semmi hasznát sem vette, hiába viselte az „utómunka koordinátor” tetszetős nevet. Rebesgették ugyan, hogy ez a képesítés segíthet vágóvá fejlődni, de mégsem vált használható érdemmé, sőt még munkalehetőséget sem biztosított. Ennek ellenére mégis azt ajánlották a szaktekintélyek a könnyen befolyásolható, tájékozatlan tévelygőnek, hogy végezzen el egy OKJ-s, vágó szakmai képzést, ami újabb fél millióba került volna. Ez váltotta ki a nézeteltérést az apjával, amikor hazafelé menet Lina a befizetést követelte. Hozzáfűzte, hogy emellett még egy pesti lakást is illene már venni neki, mivel anno anyukájának is simán megvette a Feri papa.
A régi történet citálásából persze csupán azt felejtette ki, hogy akkoriban szanálta az önkormányzat a nagyszülői házat, és azt a pénzt fektette be két panelbe Feri papa. Egyet vett magának, egyet pedig a lányának. Mire is költhette volna, hiszen magas nyugdíja mellett kötő kisiparosként tevékenykedett, így bőven megvolt mindene. Az idősebb lánya már rég férjhez ment, a feleségét pedig sajnos akkoriban vitte el a bőrrák. Hortobágyiné a régi ház árából tulajdonképpen az anyja részét kapta meg, ezzel próbálta valamelyest enyhíteni apja a mélységes bánatát.
Béla határozottan kijelentette lányának, hogy nem találja értelmét újabb OKJ-s képzésnek, mivel úgy majd azért nem sikerül elhelyezkednie, mert az egyetemi végzettségűek kiszorítják. Tisztában van-e azzal, hogy az ő teljes önállóságra törekvő személyiségéhez illik-e egyáltalán a vágó hivatás, és van-e szükség frissen végzett vágókra?
Felvetette ismét lányának, hogy tanuljon textiles vagy informatikai szakmát és dolgozzon a webáruházban, ám Lina már meg sem hallotta az utolsó szavakat. A szemeretelepi átjáró előtti piros lámpánál kipattant az autóból és átszalad a vasúton. Néhány száz méterre voltak ugyanis az anyjával közös öröklakáshoz, amit még Béla támogatásával sikerült megszerezni.
Hortobágyi Béla és Napsugár
Napsugár és Béla összeházasodtak. Eladták a fővárosi lakásukat és az agglomerációban vásároltak a vállalkozásukhoz is tökéletesen passzoló félkész házat, amit számottevő, sajátkezű munkával fejeztek be. A webáruházuk azóta is sikeresen üzemel. Az idő viszont nem kíméli őket sem, így az idén nyugdíjba készülnek. Napsugár már megérdemelten unokázni és kertészkedni szeretne, Béla pedig – ezermesterként – barkácsolással akar több időt tölteni, illetve az utóbbi években visszafogott, irodalmi késztetését kívánja szárnyára engedni. Három éve nem voltak szabadságon, a pandémia miatt alig mozdultak ki otthonukból, így visszavonásukat követően egy igazán emlékezetes utazást terveznek.
Hortobágyi minden igyekezete ellenére a lánya már négy éve nem tartja velük a kapcsolatot. Lina még a vírus legkeményebb időszakában sem érdeklődött hogylétük felől.
Frissítés – igazán érdekes dolgokat produkál az élet:
Lina – a harmincadik évén túl – jelenleg újra egyetemere jár, most bölcsésznek készül. Hortobágyiék textiles vállalkozását pedig egy ismert színésznő vette meg, aki saját maga működteti.
Az epilógus közzétételi időpontja: 2022. 06. 17.
* Az epilógus megírásához szükséges, hiányzó információkat néhány esetben írói fantáziával sikerült pótolni.
Hozzászólások
Gyakran mondják közhelyként: lényeg, hogy egészség legyen. Azonban valóban az a legfontosabb, illetve hogy szép nyugdíjas éveket éljenek meg Hortobágyiék megértésben. A többit el kell engedni. Olyan szekér után nem érdemes futni, ami nem vesz fel.
Írásod elég jelentős szakaszt ölel fel a család életéből, ami alatt megismerhetjük a taxizás furfangjait, a mentősök, a hatósági emberek hozzáálását és a rendőrökkel szövetkezett bűnözők mentalitását. Ezáltal természetesen az olvasók elé tártad hazánk kormetszetét is.
Kiugróan hangsúlyos, jelentős és alapos munka. Elismerésem.
Köszönöm az olvasásra fordított időtöket és a jókívánságot. Ötös pacsi & recuppróka!
Az élet Hortobágyi Béla kitartását és bölcsességét igazolja. A gonosz, számító emberek és a bűnözők méltán kerülnek a helyükre. Bár mindig hasonlóképp végződnének a mindennapi drámák! A taxis lányának attitüdje viszont kilóg a sorból. Az idő majd az ő kegyetlen mentalitását is visszafogja, ha rádöbben mennyire félrevezette rókalelkű anyja.
Gratulálok eddigi leghosszabb műved sikeres lezárásához. Pusszantás.
A történet végén a sors közelebb férkőzik az igazságossághoz. Úgy érzem, a szereplők többsége azt kapta, amit megérdemelt. A sokat szenvedett taxisra viszont ráfért volna a teljes happy end, de az élet felülírta a kódát.
Sok év perspektíváján át valóban kidomborodik a konklúzió: az államgépezet hanyag és megbízhatatlan, a hivatalos emberek összetartóan, önös érdekből hazudnak, a bűnözők világa egy elvont dimenzió, aki pedig korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók (lásd Hortobágyiné).
Elvált szülők esetében előfordul, hogy a domináns fél kitervelten befolyásolja a gyereket. Folyamatosan hamis emlékeket injektálva tönkreteszi az egykor makulátlan szülő-gyerek kapcsolatot. Ez az érzelmi zsarolás és a bosszúállás legaljasabb, ám ezidáig büntetésmentes formája.
Gratulálok a kisregényedhez, kézszorítás és BÚÉK!