ALKOTÓ

Arrabona nem felejt

Három folyó zihál fülembe,rejtett szentély a meder.Kiürült a régi fészek,nem kívánt vendég vagyok,jussom hiába követel.Arrabona lopódzik hozzám,megnő a múlt homloka,kirekesztett párbeszédtérdel a semmi csendjén,homályba dől a püspöki palota.Talán nem kellett volna várni,s arcod szobámba bújna.Befalazott gyermek vagy,magába nyelt a városDanubius ölébe butulva.Muskátli-szagú mélybe léptél,szavad felnyársalt virág.Nincs közös út, nincs béke,csak az örökölt stigma.Férceled magányod panaszát.Meztelen párkányon ül a Nap,hallgatag benned az átok.Exhumált fényed közöny,már nem ismersz magadra,árnyakba porladt bátorságod.Visszhangba tágul a promenád,emléked belém karol.Csak léptem zöreje mériaz üres idő ritmusát,s a lázadó széllel kánont dalol
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Drága Erikám, nagyon örülök hozzászólásodnak, köszönöm gratulációdat.
    szeretettel ölel : Márta
  • ALKOTÓ
    Én is gratulálok, Mártusom.
    Remek képek, hasonlatok...szavak, szóval remekeltél megint.
    Szeretettel, Erika
  • ALKOTÓ
    Kedves Krsztin, örülök nagyon gratulációdnak.
    szeretettel : Márta
  • ALKOTÓ
    Kedves László, igazán nagy örömet okoztek soraid. Tudod Győr a szülővárosom, s a személy, aki megjelenik burkoltan ,a testvérem, aki mindenkivel megszakította a kapcsolatot.
    Köszönöm garatulációdat: Márta
  • ALAPÍTÓ
    Nemrég voltam azokon a helyeken amelyeket sorolsz versedben: sétáltam a promenádon, a néhai Arrabona fölött lestem a "ziháló" folyókat, révedeztem a múlton, templomok titkait tapogattam... Szóval így jóval könnyebben értem és átérzem a gondolataid és a város kapcsolatát.
    Ötsoros, egy rímpáros versszakaidat könnyed, tetszetős megoldásnak tartom. Egy gondom van csak: nem tudok választani közülük, mivel mindegyik a hatása alá kerített.
    Gratulálok!
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum