SZÉPIRODALOM

ALKOTÓ

Az utolsó vacsora

Kováts Péter publikálta: április 24, 2011, 10:01
Lassan ült el a viszály, s az apostolokEgymást nyugtatva morgolódtak.Tiétek már minden, mit én tudok,Rátok bízom e kegyetlen világot.Testem e kenyér miből ettetek.Vérem e bor miből ittatok.Szellemem járja át agyatok,Nem tehettek mást, mit én akarok.Amikor elcsitultak, s már nem felelt,Péter, János és Jakab,Megjelent a fény a felhők alatt.Imé az EMBER!Sóhajtott,Ki elfáradt,Ki csalódott,Ki elbukott,Ki lázadott.Kit küldetése végén,Az isten is elhagyott.Isteni szellem megteremtett,a küldetés vége kegyetlen lett.Megtettem mindent mit e testmegtenni képes,a szellem hatalma itt véges.Pusztuljon hát e test, sorsa ez.Szelleme viszont többet tehet.Emelkedjen fel a fellegekbeHirdesse büszkén: ki hisz benneAz ember sorsaHogy elfárad,Hogy csalódik,Hiába lázad,Néha elbukik.De van egy hely, egy ország,Hol felszabadult lelkétÉrdeme szerint, megjutalmazzák.
Megtekintések: 34
Címkék Ünnepek
★
★
★
★
★
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
Követés

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • KRITIKUS
    Kovács László április 24, 2011 17:49
    Nagy tájékozottsággal és tapasztalattal formáztad versed gondolatait, amelyek szinte képekké, festményekké álltak össze.
    Reménykedjünk - legalább így húsvét táján -, hogy az arra érdemes lelkek pozitív előjelet kapnak egy új dimenzióban.
    Gratulálok!
Ezt a választ törölték.

Utolsó tevékenység

Legnépszerűbb beküldések

Témák címkék szerint

Havi archívum