ALKOTÓ

Halottak napja elé

 
Nincs virág,
a föld sem kér díszt,
egy ösvény fordult el
másik irányba,
valaki volt itt,
most is itt van,
de a Nap már nem találja.
Néha átlépsz valamin,
amit nem látsz,
olyankor mintha
elfordítanák a fejed,
Ő itt volt, kincseket hagyott,
a másik épp’ csak ma érkezett.
Te sem hoztál virágot,
megálltál vigyázva,
ajándékod, hogy időt hagytál
a csendben maradásra.

 

Értékelések száma: 1
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
ALKOTÓ

A művészetek szerelmese vagyok, Debrecenből. A tapinthatón túli világ mögött rejtőzködő „valóságot” álmodom papírra. Papírra, ami többnyire már nem is az, csupán fény, s annak hiánya. A Magyar Írói Akadémia szépírói mesterkurzusának hallgatójaként, Irodalmi és alkalmazott írói referens diplomát szereztem. A Héttorony irodalmi magazin főszerkesztője vagyok 2007 óta. Az írásaim számos antológiában, és több saját kötetben olvashatóak. Köszönöm, hogy a 4 Dimenzió Online csapata befogadott.

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás a 4 Dimenzió Online-hoz.

Hozzászólások

  • SZERKESZTŐ

    Olykor a hallgatás, a csend többet ér minden szónál. És emlékezni szeretteinkre igazán csak némán lehet, a lélek beszélget.
    Szép gondolatok! Tetszett! Gratulálok!

  • FŐSZERKESZTŐ

    Valóban, az emlékezés csendje pótolhatatlan. Találni kell időt, amikor szeretteinkre gondolhatunk, visszaidézzük az általuk - akadályokkal és buktatókkal együtt - bejárt utat. Leszűrjük a tanulságot, felelevenítjük szavaikat, és helyre tesszük magunkat az "ösvényen", hogy tartsuk az helyesnek tűnő irányt. 
    Ilyen alkalmakra persze nemcsak halottak napján kerülhet sor, hanem bármikor - felszínes, kényszeres megszokások és mindenféle rivalizáló puccparádé nélkül.
    Mesterien örökítetted meg a temetői látogatás különös, morfondírozó pillanatképét egy sír mellett állva, eltűnődve a szokásokon, életünk aprócska, illetve jelentős dolgain.
    Gratula + ötös pacsi! 

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum