OLVASNIVALÓ IRODALOM

Hazafelé

Czinege László publikálta: december 7, 2009, 19:00

Elmúlt az éj, a vidám barátölelés,
feldöntöttük borunkat, lucskos a söntés.
Elengedtük kezünk – karunk elernyedett,
szófoszlányaink már lógó lebernyegek.

…
A hajnal arcára ráfagyott a fátyol,
az útszéli bokor hullólevél jászol.
Roppan a lábam alatt a fűcsökevény,
mint koszos kocsmapadlón a sós sütemény.

Fémes a levegő – frissen köszörült bárd –
sorjázott éle az idegeimbe vág.
Egy óra most a perc – csak sinkózik a Nap –
jégkockából olvad az álmos pillanat.

Elvesztettem sapkám, eltűnt minden barát,
zsibbadt öntudatom – egy bonyolult világ.
Senki nem tart velem, még taxit sem érek,
otthon is hideg vár – ha majd hazatérek.

Megtekintések: 39

hajnal, hazafelé, részegség, szépírások

★

Szavazatok: 0

Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Követés

Alkotói biográfia: Czinege László

ALAPÍTÓ

1973-ban jelentek meg első írásai a középiskolai újságban, ennek ellenére csak 2006-tól kezdett publikálni ismét tokio170 nicknéven az interneten. Az első időszakban csupán írásokat – verseket, novellákat, publicisztikákat – közölt, majd valamivel később megosztotta fotóit is. Alkotásaiban az emberi kapcsolatok, az érzelmek, illetve a csodálatos és megunhatatlan természet aprólékos bemutatása mellett, gyakran találkozhatunk a közéleti gondok, a társadalmi problémák megjelenítésével, ezen belül pedig a lelkiismeretesség alapkérdésével, illetve a becsületesség, a harácsolás, valamint az igaz és a hamis dolgok szembeállításával.
Mondandója néha (már a címében is) többértelmű, esetleg kellően humoros, ami segíthet a téma körüli gondolatok apró ereinek csermellyé szélesítésében.
Egy jellemző idézet tőle: "Az emlékezet táguló hézagait fantáziával tölti ki az ember. Amikor azonban már a fantázia is elfogy, megroggyant toronyként dől össze a múlt."

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

ALAPÍTÓ

Czinege László december 9, 2009 8:40

Péter... volt némi gyakorlatom akkortájt, ismerős volt ez a hangulat. Most már szinte olyan, mintha egy másik ember életéből lenne kiemelve ez a hajnali szemelvény.
Köszönöm a véleményed!
Üdv + a pacsi: tokio-szan :))
ALAPÍTÓ

Czinege László december 8, 2009 12:31

Igen, alakult Földim, de már úgy gondolom, nem piszkálom többet. Egyébként is már rendesen elhalványultak azok az extrém "benyomások". :))
Köszönöm az értékest!
Recuppróka:))
SZERKESZTŐ

Poroszlay Gabriella december 8, 2009 8:29

:) a régi "szép" idők... némileg alakult ez a régi versed is a kezdetektől, de a lényeg megmaradt - kiváló hangulat és érzékletes ábrázolás.
Ez különösen tetszik nekem:
A hajnal arcára ráfagyott a fátyol,
az útszéli bokor hullólevél jászol.
Roppan a lábam alatt a fűcsökevény,
mint koszos kocsmapadlón a sós sütemény.
cuppacsi!!