ALKOTÓ

Kiapadt emlékezet

(Évfordulódra) Ma este gyertyát gyújtanék, de nincs parázs sem bennem, megmártózom emlékedben, s belefulladok. Marok szorít, sebem kifakad, kiapadt medence peremén egyensúlyozom, hordom az elvesztett anyaság nyomát, szobád falán múltunk tapétáját, ádáz órák terhét, s nevetést veled, kezed érintését, kihűlt melegét, szenvedést és bent-nyüszítő fájdalmat. Zaklat a fény, szívem halkan ketyeg, időzített bomba, fogva tartok láthatatlan lángokat, - s óvatosan szembenézek árnyaddal. (2010-09-08)
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Kedves Krisztina!
    Köszönöm, hogy eljöttél versemhez. Minden ölelés és minden szeretet-csepp érték!
    Amikor írtam, annyira magával sodortak érzelmeim, hogy csak bensőmre figyeltem.
    Lehet, hogy vannak benne hibák, de örülök ennek a kiemelésnek és természetesen
    a Te figyelmednek is.
    Szeretettel, Erika
  • ALKOTÓ
    Az élet adta sajnos a szomorú témát.
    Köszönöm, kedves Péter a véleményed és az ölelést.
  • ALKOTÓ
    Köszönöm, kedves L. M!
    A fájdalmat nem csökkenti, csak megváltoztatja az idő.
    Szembenézek, igen, egyre gyakrabban.
    Jobb szó az óvatosan , mint a bátortalan, talán ki is javítom.
    Az együtt érzést is köszönöm. Tudom, hogy valóban így van.
  • ALAPÍTÓ
    Szinte nem is kell ehhez a vershez ismerni fájdalmas emlékeid lényegét, teljesen érthető egy ismeretlen számára is. Igen árnyaltan, finoman, de világosan fejezed ki a gondolataidat, érzéseidet. Úgy vélem egyre tárgyilagosabban tudsz visszatekinteni a múltra. Óvatosan már szembefordulsz a valósággal.
    Együtt érzek veled, minden gondolatom egy-egy meggyújtott gyertya.
    Kiemelkedő alkotás, gratulálok hozzá.
    Ölellek: L.M.
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum