Szikkadó csendnek dűtöm a hátam,
réved a látás az erdő alatt –
ébredő fényben fölkel a vágyam,
kergeti körbe a büszke vadat.
Messze vidékről hangzik a dallam,
a szél hordja hangját réteken át –
távoli ének búj hozzám halkan,
s virágillatból terít ránk subát.
[...]
Orromba pöfög benzines-gázos,
gépcsorda fújtat a házak között,
nappali szmogban bujkál a város –
tüsszögök, kormot és kátrányt köpök.
Nincsen lakásom, céda se néz rám,
postás sem zörget a nejlonomon –
ellopták kincsem: kínai órám,
búsulok bambán, ősz fejem fogom.
Hozzászólások
A váz kicsit idillikusabb volt, amolyan "erdő alatt legeltetem nyájam" stílusú. Nem igazán értettem mikor írhattam. Talán egy szemkápráztató, monitor előtt töltött éjszaka után, nagyon-nagyon hajnalban. :)
Köszönöm a véleményed kedves Irén!
Pacsi: tokio :)
Kellet ám változtatni bőven, de a váz azért némileg hasonlít. Nagyjából olyan ez, mint amikor egy Verolex keretre puffot tesznek, hátra meg egy köbméter rönkfát. Valahogy csak elpöfög. :)
Pacsi! :)
Kár is lett volna a mappában hagyni. Éles, kontrasztos képek, látható, érezhető valóban (de ezt már megszokhattuk tőled :) )
cuppacsi
Én köszönöm Erzsi az értékes, kedves véleményt.
Szétnéztem a régi versek feliratú dossziémban, és ott találtam ezt a versvázlatot. Először azt sem értetem, hogyan kerül oda, és ki írta, de amint kezdtem javítgatni, rájöttem hogy az enyém. :)
Átgyúrtam valamicskét, hogy átfogja az ellentétek világának egy keskeny szeletét. Talán így már nem kell a mappa alján lapítania.
Pacsi: tokio :)
Nagyon, nagyon szép, hatásos verset hoztál Laci!
Intenzív élmény! Látom, hallom, élem! Igazi mozi kel életre szavaid alatt.
Amikor valami nagyon tetszik, elolvasom magamnak hangosan is.
Ünnep volt hallanom! Skandáltam..., és örült a szívem, ahogy vitt a dallam, a ritmus.
Köszönöm az élményt!
Gratulálok szeretettel, Erzsi.