Cellatárs vagyok
Nincs mit mérni az
igazság oldalán, a valóság
árnyék-virágba nő.
Sorfalat állnak nekem
hóhér angyalok.
Parázs ágyad lakatlan
szigetén már nem vagyok
más, mi lehetnék.
Önmagamba kapaszkodom.
Ez az oldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A webhely böngészésének folytatásával elfogadja a Cookie -irányelveket.
Cellatárs vagyok
Nincs mit mérni az
igazság oldalán, a valóság
árnyék-virágba nő.
Sorfalat állnak nekem
hóhér angyalok.
Parázs ágyad lakatlan
szigetén már nem vagyok
más, mi lehetnék.
Önmagamba kapaszkodom.
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Hozzászólások
Igaza lehet Tepperwein-nek,a helyzet azonban az, hogy mindenki a maga igazsága szemszögéből figyeli és érzékeli a valóságt, ezért a valóság is bizonyos mértékig látszólagos.
Macnamara táncosnő volt, Dylan Thomas szerelme, a szexben gátlástalan és hatalmas étvágyú. Egyidejűleg apával és fiával is létesített intim kapcsolatot. Thomas úgy jellemezte Macnamarat házasságukban, hogy "nyers, vérző hús "
Férje halálát követően azonban elkötelezettségének adott hangot, 50 évvel később napvilágra került írásai férje iránti szenvedélyes szerelemről tanúskodtak, Ezt a titkot fejtsd meg !
Az igazság... ugyan kit is érdekel? Nálunk még a precedensjogot sem veszik komolyan a bírák (inkább a sacconometria dönt és az ügyvédi "letét"). Mi is lenne a buli abban, ha mindenki a szokásosat kapná - azt, amit megérdemel...
MacNamara kapjon mondjuk 1 év négy hónap felfüggesztett fogházat egy súrolós pofonért, Dylan Thomasnak pedig, aki szétrúgott egy ember, ki kell fizetnie 90 rúpiát, alig valamivel többet, mint a tetten ért - éhező - szalámitolvaj celebnek.
Nos, egész biztosan nem erről szól a versed, de belőlem ezt hozta ki. Feljegyeztem ide - magamnak, nekünk. :)
Tudod Krisztin, az ember elszántan próbál önmagába kapaszkodni, de csak azért, mert úgy gondolja, hogy önmagát nem csapja be, pedig saját magunkat tudjuk a legjobban 'átverni'.
Az a legjobb, ha saját lelki békénk szigetére vissza tudunk húzódni, de ez nagyon-nagyon nehéz.Köszönöm megható soraidat.
Drága Erikám, nagyon örülök, hogy így gondolod. Sajnos a beleélő képesség sokszor a szenvedésig fokozódik, de azt hiszem, ezt Neked nem kell mondanom.
szeretettel ölel, Márta
Nagyon jól írsz (mindig-ezzel nem mondok újat), de a beleélő-képességed is zseniális, Mártus.
Ölellek, Erika