Nem változtathatjuk meg, nem mehetünk vissza a kályhához, mint a tánciskolában, és nem írhatjuk felül, mert már megtörtént.
A tervezés időszakában lehetnek alternatívák különböző helyzetek megoldására, de a jelen, - ami a következő pillanatban már a múlt -, örök marad.
Tudatában vagyunk-e ennek akkor, amikor jót teszünk?
… És amikor rosszat?
Tudjuk-e, hogy sokszor elég lenne egy gyógyító jó szó, egy mosoly, vagy biztató ölelés ahhoz, hogy a földön fekvő képes legyen feltápászkodni?
Megadjuk a másik embernek ezt a segítséget? Vagy, csak azért sem? Szenvedjen csak, vágyakozzon, könyörögjön, mi megyünk buldózerként előre, hulljon a férgese!
Hogy miért nem segítünk? Mert, ha megállunk, és segítünk, akkor lemaradunk valamiről.
Mert elszalad a pillanat a lehetőséggel együtt…
… A lehetőséggel, ami lehet, hogy nem is lett volna a miénk.
Kevés ember képes rá, hogy élvezze és megélje a pillanatot.
A legtöbbünk folyton a múlton rágódik, miközben a jelent elszalasztja. A jelent, ami holnap már a múltat jelenti…, amin majd lehet ismét rágódni, hogy nélkülünk múlt el…
A másik végletet azok alkotják, akiknek semmi sem elég jó, mindig máshová vágynak, mást csinálni és másokkal lenni. A jelenüket degradálják, de álmaik sohasem valósulnak meg, mert amikor megkapják tálcán a mai álmokat, akkor már egészen mást szeretnének megélni, vagy birtokolni.
Van egy fiatal orvos barátom. Nagyon okos és piszokul jóképű. Tehetséges, sikeres és végtelenül szerény, csodálatos ember.
Nem tervez, és nem tekint vissza. Él.
… És örül minden pillanatnak, találkozásnak és lehetőségnek. Fényképezi a levélhullást, a bimbópattanást. Meglesi a madár röptét, és a fészekrakást.
Albumot készít, hogy nem múljon el minden egy pillanat alatt.
Hálás a figyelemért, és ezerszeresen adja vissza, amit kap. A szeretetet is.
Értékeli a mát, és nem akarja siettetni a holnapot.
… A holnapot, ami talán a gyógyulást hozza meg neki…
… A holnapot, amiből talán nincs többé ébredés.
Mert Ő tudja, hogy „…a dolgok egyszer történnek meg veled. A legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz.”
Illusztráció: free fotó a netről
Hozzászólások
Drága Krisztin! :) Boldogan olvastam most is hozzászólásodat! Szívből köszönöm, hogy be- és elfogadó olvasómnak tudhatlak!
Színes attól lesz egy portál, ha az ott publikálók sokfélesége, egyéniségük különbözősége érvényesülhet. A 4dimenzió pedig ilyen hely!
Örülök, hogy köztetek lehetek.
Szeretettel ölellek! :)
Drága Erikám...
Fiatal barátom a halállal jár jegyben. Gyógyíthatatlan beteg. Számára nincs jövő. Ami biztos, az a pillanat.
Ölellek szeretettel, Erzsébet.
Kedves Erzsébet!
Figyelmesen olvastam bölcs elmélkedésedet.
Az a jóképű orvos ismerősöd nem nőtlen véletlenül? Na, nem nekem, de van egy csinos szingli illusztrátornőm ! :)))
Elnézést a tréfáért- ha megtudná mit írtam ide, jaj lenne nekem! :)
Ölellek, Erika
Köszönöm kedves Laci, hogy megismerhettem véleményedet erről a - számomra nagyon izgalmas, és mindig más oldalát mutató - jelenségről, a pillanatról. Nem írtam le novellámban..., de sejtettem, hogy fiatal barátom - aki valós személy -, halálos beteg. Ettől látja, éli meg másként, többnek, fontosabbnak a pillanatot, mint az átlagember.
... Ha holnap megtalálják a rák ellenszerét, és meggyógyul, akkor majd évek múlva kiderül, hogy mennyiben változtatta meg életszemléletét a tény, hogy élhet...
Köszönöm Laci a segítő megjegyzéseket is. Jó ötlet, hogy alcímben utaljak a műfajra, legközelebb már így fogok tenni. (Ezek a rövid novelláim, amiből néhányat már láthattatok, a "Továbbgondolt bölcsességek" sorozatom darabjai. Általam nagyra becsült emberek gondolatait szövöm tovább, elmondva, hogyan hatott rám üzenetük.)
A képeknél figyelek a jövőben, hogy a megfelelő formában kerüljenek fel.
Megtisztelő véleményedet, és segítségedet szeretettel köszönöm, Erzsébet.
Természetesen a nagyok, a profi nyomulósok (mondhatjuk őket élő klasszikusoknak is) irgalmatlanul elől járnak. Ők azok, akik megrendelésre rohannak, akik kizárólag a tutira törnek.
Persze a boldogság is relatív. Kit ez, kit az késztet ellágyult mosolyra. Míg az egyik ember észrevesz egy 6-os anyát is is a porban, addig a másik (külsőleg hasonló halandó) csak az Audi V8-asnál kezdődő vasakra tekint le.
Remélem, a te fiatal orvosod nem válik "szélesebb, szelektívebb látókörűvé". Nem gondolja később azt, hogy a mostani életfelfogása valamiféle mazochista perverzió volt. :)
Gratulálok filozofikus hangvételű írásodhoz!
*Egy húzás jobbra, egy húzás balra. Nézze meg a képet, nincs rajta a webcím. Ugye-ugye? :)