régen tankok jöttek ma meg bankok
⌠végül⌡ az idő szélén az embert utoléri az élet
viharvert rothadó suhancok
ferdülnek az utcán el és dülöngélnek
⌠még⌡az álnok hold is egyet kurjant most:
az is kész van, amelyik nem is szív
ványolt arcukról foszlik az unalom
⌠testükön⌡ a feledés fénylik mint elixír
aztán odaadják magukat csupaszon
az eszméknek, mint mindenki más
⌠cafrangos⌡ elméjük felfut most furfangost:
kifakad a mérgezett identitás
a kapu előtt az utolsó kurrogó bohóc
megtébolyultsággal szökell fel az égig
szemére szikkad az est, szívén homokgombóc
sírnak a csillagok ahogyan végignézik
Hozzászólások
Szerenád... nosztalgia... sírnak a csillagok.
Nagy kört futottál a kába éjszakában.
Gratula + ötös pacsi!