Ez az oldal cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A webhely böngészésének folytatásával elfogadja a Cookie -irányelveket.
Emlékeim, mint két tükör
egymással szemben a falon,
sok végtelen szobát látok,
s benne végtelen a plafon.
Beljebb jutva minden kisebb,
oly sokszor láthatom magam,
s az utolsóban eltűnök,
mint ifjúságom és nyaram.
Minden egyre kisebb benne,
beljebb érve a láb a kéz,
és a legutolsóban, már
nincs senki, ki utánam néz.
Kormány Gábor vagyok, számomra a költészet nem egy távoli, elérhetetlen művészeti forma, maga a szerelem, az élet, verseimmel arra törekszem, hogy megfogalmazzam azt, amit sokszor csak érzünk, de kimondani nehéz. Célom, hogy az olvasó ne csak sorokat lásson, hanem egy tükröt, amelyben ráismerhet saját magára is.
Alkotásaimban a hit, szeretet a természet és az emberi sorsok kapnak hangot, mert hiszem, hogy a vers a lélek legtisztább tolmácsa.
Számomra az írás nem válasz, hanem keresés. Egyfajta kapaszkodó egy olyan világban, amely sokszor kusza és nehezen érthető. Verseimben a hétköznapi pillanatok mögé nézek: egy nyári nap csendjébe, egy emlék tükrébe, egy érzés kimondhatatlanságába.
Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Kérjük, iratkozz fel a hozzáféréshez!
Hozzászólások
Fura világ a tükrök világa. Nem mindegy milyen - sík vagy görbe, homorú vagy domború, fényes vagy vak - és nem mindegy mennyi, és az sem, hogyan tekintesz bele, mit látsz benne.
Egyszóval kimeríthetetlen témát szolgáltat az irodalom számára is :).
Talán valóban kissé pesszimista a kicsengése, de végülis ez van: minden múlandó.
Versed valóságon alapuló, ám borúlátó megfigyelés, amikor egy optikai jelenség rányomja bélyegét a hangulatra. Sajnálatos, hogy a látvány túl pesszimista, nem tükröz szemernyi boldogságérzet sem. Próbáld a témát pozitív filozófiával megközelíteni! Nem mindegy ugyebár, hogy a pohár félig üres, vagy félig teli...
Elismeréssel gratulálok!
Igen, egyetértek jobb a félig tele pohár és bizony sokszor nem minden az, aminek látszik a tükör mindig csal, soha sem a valóságot mutatja , de hát mi a valóság, ha egyszer minden elmúlik? 🙃 Egyébként a fotó saját kép, a Szabadkígyósi kastélyban készült.